Belföld

Strasbourghoz fordultak a magyar állam kukkolása miatt

"Ne kukkoljon az állam!" Az Eötvös Károly Intézet az Európai Emberi Jogi Bírósághoz fordult.

Az intézet sérelmezi, hogy a Terrorelhárítási Központ (TEK) évek óta bírói engedély nélkül, pusztán miniszteri jóváhagyással, bárki életének bármely legbenső részletét titokban megfigyelheti. Ez „alkotmánysértő hatalmaskodás”, ezért nyújtott be 2012 júniusában alkotmányjogi panaszt az Alkotmánybíróságra. A magát az alkotmányos értékek szószólójának tartó intézet fontos eredménynek tartja, hogy az Alkotmánybíróság érdemben foglalkozott a panasszal, de helyteleníti, hogy alkotmányos követelményként csak azt állapította meg, hogy az engedélyező miniszternek a titkos megfigyelésről szóló döntését indokolnia kell. Ez kevés, hiszen akár indokol a miniszter, akár nem, „jogállásánál fogva alkalmatlan a magánszféra-védelem és a titkos információszerzés mellett szóló érvek elfogulatlan és szakszerű mérlegelésére”.

„Az alapjogok ismerői számára bizarr az az alkotmánybírósági logika, amely szerint a nemzetbiztonsági megfigyelés „politikai természete” követeli meg a nemzetbiztonsági célú titkos megfigyelések miniszteri engedélyezését”, miközben a rendőrségi megfigyelések, helyesen, bírói engedélyhez kötöttek. “Az Alkotmánybíróság már akkor is súlyosan tévedett, amikor azt állította, hogy a jogszerű megfigyelésnek lehetnek politikai céljai”, hiszen jogszerű megfigyelés céljai soha nem lehetnek politikaiak. Annak jogilag kötöttnek kell lennie, másrészt bíróra kell bízni – írta az Eötvös Károly Intézet.

A jogvédők emlékeztettek rá, az Európai Emberi Jogi Bíróság hatékony külső kontrollt és a megfigyelés engedélyezésének mércét adó törvényi tényállásokat követel meg. „A miniszteri engedélyezés sem nem külső, sem nem hatékony kontroll. Ehhez képest pedig a Nemzetbiztonsági Bizottság és az alapvető jogok biztosa ellenőrzése ugyan külső, de nem hatékony (mert egyrészt információhiányos, másrészt maga az ombudsman is csak a belügyminiszter által meghatározott rendben léphet be a TEK helyiségeibe), továbbá a TEK titkos megfigyeléseit a jog, ellentétben a rendőrségi megfigyelésekkel, nem köti tényállásokhoz”. Az intézet továbbra is szeretné, ha érdemi társadalmi párbeszéd kezdődne a titkos megfigyelések ügyében.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik