Varga Mihály a legfontosabb teendők közé sorolta a bizalom és a hitelesség visszaállítását, a fiskális konszolidációt, az euró bevezetéséhez szükséges lépéseket illetően a társadalmi konszenzus megteremtését, valamint a versenyképesség javítását szolgáló intézkedéssorozatot, közöttük a célzott adócsökkentést. A vállalkozókat sújtó terhek csökkentésével párhuzamosan szükség van gazdaságfejlesztő programokra is, például a hátrányos helyzetű területek felzárkóztatásához.
A fiskális javaslatok közül az ellenzéki politikus említést tett egy 2-3 évre történő kiadási plafon bevezetéséről. A fiskális fegyelem erősítése érdekében ennek felügyeletére egy tanácsot, vagy hivatalt hoznának létre. a Fidesz és a kormány javaslatának célja megegyezik, az ellenzéki párt által javasolt három tagból álló tanács azonban olcsóbb megoldás lenne a kormány elképzelése szerinti 150 fős hivatalnál – mondta.
Segítség az önkormányzatoknak
Az önkormányzatokat illetően Varga Mihály ismertette: ma már a helyhatóságok több mint 80 százaléka komoly hitelállománnyal rendelkezik. Az eladósodottság miatti „időzített bomba” veszélyének elhárítására Varga Mihály szerint központi forrásból, például a Magyar Fejlesztési Bankon keresztül kellene segíteni az önkormányzatokat, hogy megfelelő önerőhöz jussanak az uniós pályázatokhoz.
Felül kell vizsgálni a helyi adók rendszerét is, eddig ugyanis egyfajta menekülési útvonalat jelentett a helyi adók emelése a testülteknek. Az ellenzéki politikus szerint szabályozásra, illetve pontos meghatározásra szorul a PPP programokban való önkormányzati részvétel lehetősége is, és nem utolsó sorban a helyhatóságoknál erősíteni kell a költségvetési fegyelmet.
Leszakadófélben a gazdaság
A magyar gazdaság jelenlegi állapotát ismertetve Varga Mihály kritikával illette a 2002 utáni gazdasági folyamatokat, amelyek miatt szavai szerint az ország nemhogy konvergált az EU átlagához, hanem egyre inkább leszakadófélben van. A kormányzati intézkedések közül a foglalkoztatás növelésére hozottakat helyesnek nevezte. Az erős forintárfolyam okait firtató kérdésre röviden annyit mondott: „igazából én sem értem”.
Majd kifejtette: Magyarország teljesítménye egy kedvező világgazdasági helyzetben romlott, amikor a rendelkezésre álló források bősége a kedvezőtlen mutatók ellenére is finanszírozta a gazdaságot. A pénzbőség azóta csökkent, ám a környező országokhoz képesti kockázati felár, az ország uniós tagsága, a Monetáris Tanács jól működő, kiszámítható inflációs célkövetési rendszere, valamint a lassú konszolidáció megindulása miatt az ország továbbra is vonzó – mondta.
Az Országgyűlés Költségvetési és Pénzügyi Bizottságának fideszes elnöke a magyarországi svájci, az olasz, a brit és a német kamarák, valamint a Joint Venture Szövetség által szervezett rendezvényen szólalt fel.
