Az amerikai székhelyű pénzügyi szolgáltató cég Londonban idézett belső ügyfélértesítői szerint a Goldman Sachs „rövid távú elővigyázatossági intézkedésként” javasolja a profitkivételt ezeken a piacokon. A bank saját pozícióit már zárta is a brazil és a mexikói tőzsdéken, miután – a hétfői The Daily Telegraph megfogalmazása szerint – „zsíros hasznot zsebelt be” az ottani fellendülésen. A londoni napilap szerint a Goldman Sachs figyelmeztetéseit valószínűleg „homlokráncolással fogadják banki körökben”, miután az amerikai bank haladt az élen a „határgazdaságokban” – elsősorban is Brazíliában, Oroszországban, Indiában és Kínában – történő befektetésekben.
Forró pénzek
A GS egyik leirata szerint a ház „folytatódó sebezhetőséget” lát a felzárkózó piacokon. „Ahogy az augusztusi (befektetői) visszavonulások is mutatták, a piac könnyen még inkább aggódni kezdhet amiatt, hogy a pénzügyi gondok átszűrődhetnek az amerikai és a világgazdasági növekedésbe … jóllehet az (augusztusi) esetben a felzárkózó piaci értékpapírokra átterjedő járvány rövid életűnek bizonyult, de egyben fájdalmas is volt … úgy gondoljuk, megfontolt cselekedet lenne a haszon elkönyvelése”, áll az egyik idézett, ügyfeleknek szánt leiratban. A Goldman Sachs a felzárkózó piaci valutákat is túlértékeltnek tartja; a forintot például 42 százalékkal, a lengyel zlotyt 60 százalékkal.
A ház különösen aggályosnak tartja a térségbe áramló külföldi tőke szerkezetét, megállapítva: a felzárkózó Európába érkező tőkének mindössze a negyede a nettó közvetlen külföldi befektetés, miközben Latin-Amerikában ez az arány 50 százalék. A túlfűtöttségtől fenyegetett Kelet- és Közép-Európa jelentős részén „forró pénzek” finanszíroznak hatalmas folyómérleg-hiányokat; a folyó deficit Romániában az idén eléri a GDP-érték 11,3 százalékát, de Észtországban 17 százalék, Lettországban pedig 25 százalék lesz, áll a figyelmeztetésben.
Magyarország kimarad?
Kuti Ákos, a Cashline Értékpapír elemzője szerint a magyar piacon egyelőre gyorsjelentések eredményei határozzák meg az árfolyamokat. A negyedéves jelentések lefutása után a BÉT is követni fogja a nemzetközi trendeket. Ugyanakkor Kuti úgy véli, hogy mivel a magyar tőzsdeindex az utóbbi hetekben nem emelkedett olyan mértékben, mint a többi, ezért ha esésbe vált a hangulat, akkor a magyar index is kevésbé csökken.
A Csahline elemzője szerint az ázsiai „lefelé csorgás” csak közvetlenül hat a magyar piacra, és semmiképpen sem jelentősen. Hozzáteszi, hogy egyelőre egyértelmű trend kialakulása nem várható,marad a bizonytalanság a piacokon. Ez utóbbi az amerikai másodlagos jelzálogpiacon kialakult válságból fakad, mert a befektetők még mindig nem látják tisztán, hogy milyen hatással lesz a reálgazdaságra a válság; az ilyenek átfutási ideje általában 6-9 hónap, teszi hozzá az elemző.
Blahó Levente, a Raiffeisen Befektetési Zrt. elemzője szerint semmilyen hatással nem lesz a magyar piacra az ázsiai tőzsdék gyengélkedése, hiszen a BUX pénteken is tudott emelkedni, míg Ázsia esett. Blahó oldalazást vár a piactól a gyorsjelentések lefutása után, mert úgy véli, hogy a Mol–OMV-párharctól eltekintve eddig sem sok dolog történt az idén. Blahó úgy véli, hogy talán az idei évet még ki lehet bekkelni, az Amerikai Egyesült Államokban a jövő évben gondok lehetnek, ugyanis körülbelül akkorra csapódik le a jelzálogpiaci válság a fogyasztóknál.
Blahó nem számít amerikai recesszióra, de mindössze 2 százalék alatti növekedést vár. Ennek csak egyik oka a másodlagos jelzálogpiaci válság, de hozzájárul még a bizalmatlanság, a gyenge dollár és a magas olajár. Ugyanakkor Blahó úgy véli, hogy az év végére a jelenleginél erősebb dollárárfolyam várható. Az elemző szerint Ázsia szépen fog teljesíteni, hiszen a múlt heti esés havi vagy éves szinten alig volt érzékelhető.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
