Igaz, ez utóbbi jelenség nemcsak fájdalmas kihívás, hanem lehetőség is ezekben a szűkös időkben a fogyasztók és ügyfelek olcsóbb, egyben hatékonyabb elérésére. Ezeket a trendeket igyekszünk körüljárni összeállításunkban.
• Reklámköltések: Fékezett habzás
A gazdasági bizonytalanság miatti spórolás és a nemzetközi trendek is a direkt marketing és az internet felé terelik a hirdetőket.
Még sosem csökkent a reklámköltés Magyarországon azóta, hogy 1991-ben elkezdték mérni az effajta kiadásokat. Az idén azonban várhatóan így lesz, legalábbis a listaáras (azaz kedvezmények nélküli) reklámköltést mérő TNS Média Intelligence első kilenc hónapra vonatkozó adatai szerint 0,3 százalékkal szűkmarkúbbak voltak a hirdetők, mint a múlt év hasonló időszakában. Ez különösen annak fényében súlyos fejlemény, hogy a harmadik negyedév végére az infláció 8,6 százalékosnak bizonyult. A szeptember végéig 5,6 százalékos reálbércsökkenést okozó gazdasági megszorító intézkedéseket tehát nem úszta meg sértetlenül a reklámszakma sem.
Az első féléves adatok még szerény, 2,9 százalékos növekedést mutattak, de már ezzel az eredménnyel is a régió egyik legalacsonyabb reklámköltés-növekedését könyvelhettük el. Igaz, nálunk is rosszabbul szerepelt Csehország a maga 0,6 százalékos emelkedésével, de sokkal jobban Szlovákia (+9,2 százalék) és Bulgária (+28,3 százalék). Leginkább az utóbbi két országra és Oroszországra alapozva két nemzetközi médiacég is lehetségesnek tart akár 50 százalékos bővülést is a régióban.
BUMM UTÁN. Nem érzékeli a régiós felfutást Merényi Éva, a Magyarországi Kommunikációs Ügynökségek Szövetségének (MAKSZ) elnöke, egyben a Lowe GGK reklámügynökség vezetője. „Vannak ugyan régiós projektjeink, ahol látszik, hogy Oroszországra nagyon figyelnek a hirdetők, külön terveznek a térségre, de Magyarországra ez nem igaz. Ahhoz, hogy Közép- és Kelet-Európában komolyabb szerepet töltsünk be, kiegyensúlyozottabb gazdaság kellene” – mondja a szakember, aki szerint a reklám és a marketing mindig is a gazdaság tükre volt. A túlélésért való küzdés mind ügynökségi, mind hirdetői szinten megmutatkozik: egyre kevesebb pénz jut márkaépítésre, sokkal több viszont a promóció, a hozzácsomagolás, amivel gyorsan lehet eladni.
Így látja ezt Somlói Zsolt, a MindShare médiaügynökség vezetője is, aki rámutat: manapság a legdivatosabb hozzáállás a hirdetők részéről az, hogy a terméknek nem márkája, hanem ára van. Szerinte a románok, a szlovákok, a lengyelek vagy az oroszok könnyen hozzák a régiós várakozásokat, hiszen ők most vannak abban a boomban, ahol Magyarország 5-6 évvel ezelőtt tartott. Jelenleg viszont hazánkat a betegeskedő gazdaság is húzza. Nem ilyen pesszimista Nagy Bálint, a Magyar Reklámszövetség (MRSZ) elnöke. Ő azt hangsúlyozza, hogy a reklámtorta 2006-ról 2007-re is növekedett (a szövetség nettó reklámköltés becslése alapján 5,8 százalékkal, szemben az előző évi, 7,7 százalékos bővüléssel), de kétségtelen: jelentős átrendeződések előszelei érződnek. „Azok, akiknek ez nem feltétlenül jó, hajlamosak a gazdasági helyzetet hibáztatni ezért” – mondja Nagy Bálint.
A magyar reklámszakmát jelenleg két hatás éri egyszerre. Egyfelől a már említett gazdasági helyzet kényszeríti arra a hirdetőket, hogy átgondolják, felülbírálják eddigi stratégiájukat, másrészt itt is érvényesülnek a gazdaságtól független nemzetközi trendek. Érdekesség, hogy a két hatás több ponton ugyanabba az irányba tereli a reklámozást.
VONAL ALÁ. A tömegmédiumokban történő hirdetés (ATL) visszaszorulásával egy időben a „vonal alatti” (BTL), vagyis a nem tömegmédiumokon keresztül való reklámozás erősödése figyelhető meg. Ehhez a trendhez csatlakozik az internet, amelynek térhódítása egyre dinamikusabb. Svédországban például az idei harmadik negyedévben az online hirdetés már a tévés költéseket is megelőzte. Az európai átlag sem rossz: tavaly összesen 8 milliárd eurót költöttek el internetes hirdetésre a cégek, ebből Nagy-Britannia 39 százalékot hozott. Magyarországon 2005-ről 2006-ra 50 százalékkal növekedtek az online bevételek, az MRSZ nettó becsült adatai szerint 9,7 milliárd forintra.
Tempókülönbségek
Az idei év első kilenc hónapjának listaáras reklámköltés-adatai szerint a teljes piacon 0,3 százalékos csökkenést regiszt-ráltak. A médiatí-pusok közül (lásd az infografikát) a kábel-tévék könyvelhették el a legnagyobb növekedést; a dobogóra még az internet és a rádiók kerültek fel. A televíziós költéseknél papíron viszonylag nagy visszaesés mutatkozik, ennek értékeléséhez azonban tudni kell, hogy a TV2 számot.-tevően mérsékelte listaárait, azaz esetükben a listaár és a kedvezmények utáni nettó ár már nem áll olyan messze egymástól, mint eddig. A sajtóhirde-tések aránya nem mozdult, s a (tavaly választási évtől „fűtött”) köztér is hozta a formáját; kicsit csökkent az indoor, viszont súlyo-san visszaesett a mozi.
ÍGÉRETES KÖZTERÜLET. Mindeközben van a reklámtortának még egy darabkája, amelyik nem várt növekedésnek indult. A közterületi reklámpiac az MRSZ adatai szerint 2005-ben 15,2 milliárd forint bevételt könyvelhetett el, 2006-ban pedig már 19 milliárdot. Amúgy e kiugrás csak a magyar szakembereket lepte meg; a Global Industry Analysts elemző cég 2010-re 20 százalékos növekedést prognosztizál a világ köztéri hirdetési piacain, s a tanulmány szerint Norvégia mellett Magyarországon növekszik majd a legdinamikusabban e szegmens bevétele. A jóslat szerint a két ország együtt mintegy 120 millió dolláros forgalomnövekedést produkál 2010-ig. A modern városi életstílus miatt az embereket egyre inkább „el lehet érni” az utcán, ráadásul a köztéri reklámozás is megújult: egyre több forma jelenik meg, köztük már a mozgóképpel operáló műfajok is. A legnagyobb ütemben fejlődő köztéri forma pedig a közlekedési, avagy járműreklám. A szegmens magyar szereplői is remélik a trend begyűrűzését, s abban bíznak: azzal, hogy a digitális televízióban a klasszikus reklámblokkok visszaszorulnak, a hirdetőket át tudják majd csábítani a közterületre.
• Reklámügynökségek helyzete
Biztonsági játék
Sok a panasz a hazai reklámszakmában: csökkennek a költések, élesedik a verseny, s az új média előretörése veszélyezteti a hagyományos ügynökségek pozícióit.
Online aukción kellett licitálni egy autóipari cég magyarországi kampányára az első körön továbbjutott ügynökségeknek. A licit 33 millió forintról indult lefelé, a legkedvezőbb ajánlatot tevő ügynökség végül 3 millióért vállalta el a feladatot. A kommunikációs szakma megdöbbenéssel fogadta az esetet, a végső ajánlat ugyanis irreálisan alacsony, ennyiért nehezen képzelhető el a kampány igényes kivitelezése. „Ugyanazon a szoftveren versenyeztették az ügynökségeket, amelyen a gumit szerzik be a beszállítóktól” – jegyzi meg egy ügynökségi vezető.
Általános panasza a reklámszakmának: a megrendelők egyre inkább áruként, megvásárolandó alapanyagként gondolkodnak a kreatív munkáról, az ügynökségeket beszállítónak, és nem stratégiai partnernek tekintik, a döntések alapja pedig nem annyira a minőség, mint inkább az ajánlott ár. Már nemcsak a marketingesek döntik el, ki készítse el a vállalat kampányát, hanem a beszerzési menedzserek is ott ülnek a tárgyalásokon, s próbálják lenyomni az árakat. Ráadásul imázsépítésre évek óta nincs pénz, így a kommunikációt a „most húsz százalékkal olcsóbb” típusú akciók és promóciók uralják.
ESŐRE ÁLL. Vége az aranyéveknek, a magyar reklámszakma ma nehéz időket él – vallották egyöntetűen a Figyelő által megkérdezett ügynökségi vezetők. A boldog emlékű kilencvenes években még fix jutalékot kaptak – költségeik felett – a reklámügynökségek, több volt a hirdető, s azok szívesen ápoltak hosszú távú kapcsolatot a nekik dolgozó kreatívokkal. Mára mindez a múlté. Több hirdető kivonult a hazai piacról, amit az újak nem pótolnak. A cégek a megszorító intézkedések miatt spórolnak. „Ha egy vállalatnak költséget kell csökkentenie, elsőként a kommunikációhoz nyúl. Megfordítva, ha a mi békánk fent van, akkor lehet tudni, hogy az egész gazdaságban jó idő lesz” – hívja fel a figyelmet Paksy Zoltán, a Saatchi & Saatchi ügyvezető igazgatója. Most ez a barométer „esőre áll”, a reklámügynökségek stagnáló vagy visszaeső forgalomra, csökkenő nyereségre panaszkodnak. Eközben a gazdaság kifehérítése miatt az addig számlázó ügynökségi kétkezi kreatívok után is kell immár közterheket fizetni – a fair és a szürke foglalkoztatás közti különbség akár 50 százalékkal is megdobhatja egy megbízás költségeit.
Reklámszótár
ATL: above the line, azaz vonal fölötti reklámok; a tömegmédiumokban (tévében, rádióban, sajtóban) elhelyezett hirdetések tartoznak ide.
BTL: below the line, azaz vonal alatti hirdetések; a reklámozás azon formája, amiben nem tömegmédiumokat használnak (például direct mail, akciók és hasonlók).
Gerillamarketing: szokatlan, meghökkentő módszerekkel operáló irányzat a reklámozásban.
PR: public relations; a vállalat kapcsolattartása a külvilággal, amelynek célja egy megfelelő kép kialakítása.
Vírusmarketing: olyan kampány, amelynek üzenetét maguk a fogyasztók továbbítják egymásnak, például interneten.
„Az egész kommunikációs szakma komoly bajban van, teljesen elvesztette az érdekérvényesítő képességét” – vélekedik a Republic of Art vezetője, aki szerint az ügynökségeknek összefogással kellett volna ellenállniuk az efféle tendereknek, hiszen pár éve még általános volt bánatpénzt kínálni a veszteseknek. Barna Tamás a másik fő gondnak a „katasztrofális szakemberképzést” látja. „Évi tizenkét hónapon át hirdetünk állást, de a végzősök teljes tájékozatlansággal érkeznek az interjúra, nem tudják például, hogy egy szövegírót jellemzően nem a Közgázról veszünk fel.”
A SZÁMOK BESZÉLNEK. Általános megítélés, hogy a magyar reklámok nem elég kreatívak, kevés díjat nyernek a nemzetközi fesztiválokon. Így nem csoda, hogy egyes multik az immár egész kelet-európai régióra szóló kampányokat nem nálunk, hanem például a díjakkal jobban ellátott Lengyelországban készítik. „Az ügyfelek nem mernek kockáztatni, biztosra akarnak menni” – mutogatnak a túloldalra az ügynökségek a fantáziátlan kampányok magyarázataként. A nyugat-európai, amerikai piacon viszont egyre inkább a mérhetőség izgatja a megrendelőket: „Szeretnék mérni a kommunikációra fordított kiadásaik megtérülését, összehasonlítani az egyes megoldásokat” – mutat rá Kecskeméti Attila reklámszakember. A számok beszélnek: ha az ügynökségek megtérüléssel támasztanák alá a kreatív megoldások hasznosságát, akkor a megrendelők is nyitottabbak lennének azokra.
A szakma megosztottságának jele, hogy a nagy, multinacionális tulajdonú és a kis hazai ügynökségek kölcsönösen a másik fél helyzetét látják rózsásnak. „A kis magyar cégek élnek, mint Marci Hevesen, nekem meg 360 oldalas szabályozást ad az anyacég arról, mit hogyan csináljak” – jegyezte meg egy nemzetközi cég vezetője. „A nagyvállalatok nem tudnak olyan rossz reklámot csinálni, hogy ne kapják meg az anyacégük nemzetközi megbízásait idehaza is” – hangzik a kicsik részéről. A saját helyzetét azonban mindkét fél sötétebben látja: a kicsik úgy érzik, nekik élesebb versenyben kell helytállniuk, a nagyok viszont arra panaszkodnak, hogy a nemzetközi megbízásokból itthon csak kevéske százalék csurran-cseppen, abból nem élnek meg.
A szakmát úgyis új versenyzők fenyegetik, akik tudnak bánni az új médiumokkal: az internettel és a mobillal. „A fiatalok már nem néznek tévét, s a legmagasabb státusú csoportokat is célzottabban lehet elérni a neten, mint a Mónika-show közben” – vázolja a trendeket Barna Tamás. E téren viszont a klasszikus ATL (above the line – az elnevezések magyarázatát lásd a keretben) cégek nincsenek otthon, ahogy az olyan új őrületekben sem, mint a vírus- vagy gerillamarketing. „Ebben a kis netes ügynökségek a nyerők, és a Google is jócskán belecsapott a lecsóba, sérti a hagyományos reklám- és médiaügynökségek felségterületét” – hívja fel a figyelmet Kecskeméti Attila. Persze a nagy cégek sem estek a fejükre, sorra felvásárolgatják a kis, ötletgazdag játékosokat.
„A piaci igények alapján a szétvált ATL, BTL, média- és pr- ügynökségek vissza fognak rendeződni” – jósolja Récsán Gábor, a MAKSZ főtitkára. A hirdetők ugyanis egyre kevésbé médiumokban, inkább megoldásokban gondolkodnak, és ehhez nem akarnak négy-öt ügynökséggel kapcsolatot tartani, csak eggyel. Az új igények szerkezeti átrendeződést sugallnak. A rossz piaci helyzet is konszolidációt valószínűsít: ha nem jön gazdasági fellendülés, egyes játékosok kieshetnek, vagy felvásárlási célponttá válhatnak.
Tiszta helyzet?
Borúlátás olvasható ki a MAKSZ-hoz tartozó ügynökségek válaszaiból: háromnegyedük úgy véli, az idén stagnáltak az ügynökségi nettó árbevételek, egynegyedük pedig csökkenéstől tart. Azt viszont nehéz pontosan feltérképezni, kik ma a kommunikációs iparág legnagyobb játékosai, ugyanis a szövetség utoljára 2001-ben tette közzé tagjai rangsorát. A lista megszűnésének oka az volt, hogy a Sarbanes-Oxley törvény miatt a New York-i tőzsdén jegyzett cégek leányvállalatai nem adhatnak ki helyi információkat. Ez a multinacionális tulajdonú hazai reklámcégeket kizárta volna az addig a helyi iparűzési adón alapuló rangsorból. (A puszta árbevétel nem mérvadó, hiszen azt jelentősen torzítja, hogy a reklámügynökség vásárolja-e meg a médiafelületet.) Mint Récsán Gábortól, a MAKSZ főtitkárától megtudtuk, most úgy néz ki, a szakma ismét képes lesz megállapodni egy olyan rangsorban, aminek mutatói a publikus mérlegből elérhetőek. A szövetség másik, „piactisztító” hatású javaslata az lenne, hogy a „fair trade” mozgalom mintájára egy független auditor tanúsítsa azon reklámcégeket, amelyek garantáltan jogtisztán dolgoznak, például csak legális szoftvereket, bejelentett munkatársakat alkalmaznak. A MAKSZ pedig azért kampányolna, hogy a hirdetők csak „tiszta” ügynökséggel dolgozzanak.
Online hirdetések
Kifinomult agresszió
Hatékony reklámozásra ad módot, hogy a közösségi portálok immár cégeknek is lehetőséget adnak a megjelenésre.
Szia, te is utálod a körleveleket? Így kezdődik az az iWiW-en terjedő körlevél, amely a portál újonnan létrehozott, 40-en felüliek közösségébe való regisztrációra szólít fel. Akik eleget tesznek ennek, azokra várhatóan számos további körlevél zúdul majd, hiszen lesz, aki ily módon igyekszik majd tájékoztatni e kört az alapítók által megjelölt témákról (életmód, együttélés, szex, válás, gyerek/unoka, partnerkereső, időbank), de persze másról is, hiszen a közösség nyitott bármire. Ez utóbbi hozzáállásnak nyilván sok cég örül, különösen, hogy immár nem csak természetes személyek, de szervezetek is regisztrálhatnak az iWiW-en, közösségeket hozva létre, így érve el az irántuk érdeklődőket kereskedelmi jellegű üzenetekkel is. A Negyvenen Túliak Társasága büszke arra, hogy már az első napon több száz érdeklődő regisztrált náluk, ám a pálmát a Budapesti Olimpiai Mozgalom (BOM) vitte el, amely már a második napon közel 29 ezer online pártoló tagot tüntetett fel az iWiW-en.
FALON ÜZENNEK. „Egyszerre akár a teljes támogatói körünkkel is interaktív kommunikációra léphetünk hírlevél szétküldésével vagy az üzenőfalon elhelyezett információval” – ecseteli az előnyöket Staár Beatrix, a BOM marketingvezetője. Az iWiW számukra hatékony segítség lehet abban, hogy minél szélesebb körben ismertethessék egy budapesti rendezésű olimpia előnyeit, hatásait, esetleges kockázatait.
„A civil közösségek tetszőleges tematika és érdeklődési kör mentén tudnak csoportokat létrehozni, közösséget teremteni, működtetni” – teszi hozzá Szabó Márton, az iWiW ügyvezető igazgatója. Az üzleti felhasználók pedig úgy érhetnek el célzottan tömegeket, hogy erőfeszítéseik – a közösségeken belüli hozzájáruláson és érdeklődésen alapuló részvétel miatt – rendkívül költséghatékony marad. A cégek közül egyébként a Nokia Magyarország és a Fundamenta Lakáskassza jelent meg elsőként az iWiW-en, de nyilván nem nélkülözi a vállalati hátteret a „hobbi” kategóriában feltűnt Harley-Davidson Fan Club sem.
Pénz-keresők
Ha egy nagy keresőbe (Google, Yahoo, MSN) írja be valaki az óhajtott karácsonyi ajándék vagy autó nevét, nem is gondol arra, hogy a lista elején nem feltétlenül a legrele-vánsabb találatok jelennek meg. A Google pár év alatt nőtt óriássá, és üzleti sikerét szinte kizárólag annak köszönheti, hogy fizetett találatokat jelenített meg az oldalán, illetve keresőszavakat értékesített – kattintásonként csak pár centért, de milliárd számra. A Google bevétele a tavalyelőtti 6,1 milliárdról 10,6 milliárd dollárra nőtt 2006-ban, az idén 11,7 milliárd, jövőre pedig már 16,5 milliárd dolláros bevételt prognosz-tizálnak. Ennek pedig mintegy kilenctizede továbbra is a kereső-marketing-tevékeny-ségből folyik be. Hatalmas iparággá nőtt emellett a keresőoptimalizálás, amelybe immár a professzionális reklámügynökségek is nagy erőkkel vetették bele ma-gukat. Céljuk, hogy a nagy keresők első találatai közé segítsék a cégeket, termékeket. Bár több éve folyik ez a munka, a hazai cégek többsége csak most ismerkedik e lehetőségekkel.
Az FB-nek több mint 50 milliós tagsága van, és tudatosan kihasználja a közösségben rejlő marketingkommunikációs lehetőségeket. A portálon már eddig is több szolgáltatás és személyre szabott megoldás volt elérhető azoknak, akik a hálózaton élik társadalmi életüket, a Facebook Social Ads program azonban új távlatokat nyit e téren. Azon túl, hogy a cégek saját adatlapokat hozhatnak létre, az FB egy szoftver segítségével csoportokba rendezi a hasonló fogyasztói szokásokat kialakító felhasználók körét, akik hatékonyan szólíthatóak meg reklámüzenetekkel. Sőt, megnyitnak egy olyan felületet is, amelyen keresztül a hirdetők bepillanthatnak a felhasználók hálózati aktivitásába. A működtetők állítják: személyes adatokat ezután sem adnak el a hirdetőknek, ettől azonban még a mindenki által hozzáférhető felhasználói lapok adatai (például nem, kor, lakóhely) „szabad prédává” válnak. Ez a reklámozóknak kincsesbánya lehet. Nem csoda, hogy a programhoz már több mint 60 piacvezető márka csatlakozott.
CSAK ÓVATOSAN. Az ilyen közösségi portálok hirdetési felületei lehetővé teszik a márkák számára, hogy korszerű, látványos online hirdetésekkel jelenjenek meg. Ezeken keresztül ugyanis személyre szabható kampányok futhatnak, ami a kisebb reklámbüdzsével rendelkező hirdetőknek is megoldást kínál a sikeres, költséghatékony internetes megjelenésre.
Mindez azonban nem azt jelenti, hogy bármely márka korlátlanul léphet be a felhasználók „virtuális hálózati életébe”. A közösségi oldalakon való reklámozás könnyen visszaüthet, hiszen a túl agresszív hirdetések miatt azt is érezhetik a felhasználók, hogy betörtek a magánszférájukba. „Oda kell figyelni arra is, hogy az üzenetek ne terheljék túl a tagokat” – mutat rá a BOM marketingvezetője is.
Miskolczy Csaba, a Blogter blogszolgáltató ügyvezetője szerint ma három fontos trend jellemzi az online médiapiacot: a felhasználó által generált tartalmak letöltésére alkalmas médiatermékek jelenléte; az innovatív hirdetési megoldások megjelenése; az új típusú kutatási módszerek megjelenése (lásd külön). Mint mondja, már rég le kellett volna számolni azzal az elképzeléssel, hogy az internet csupán egy online újság.
Magyarországon kevés kivételtől eltekintve az online hirdetésekről a legtöbb érintettnek még mindig a bannerek (reklámcsíkok, vagyis animált grafikus hirdetések) jutnak az eszébe, pedig a számtalan felugró és villogó összevisszaság miatt a weboldalak sokszor nem túl hatékony hirdetési felületek. Magyarországon a legbátrabb hirdetők maximum a vírusmarketingig mennek el, amely ugyan jól használható az interneten, de emellett számos más eszköz is létezik egy márka építésére, kommunikálásra. Ilyenek például a videós webhirdetések, a keresőkben használható, jól célozható reklámok, az e-mailes hírlevelek vagy például azok a hirdetési dobozok, amelyek szinte külön miniweboldlaként illeszthetőek bele egy-egy oldalba.
A médiafogyasztási szokások átalakulásával a reklámügynökségeknek új feladatokkal kell szembenézniük. A közösségi oldalakon való hirdetéseknél nem a reklámok vizuális megjelenése a legfontosabb, viszont kiemelten figyelni kell a hálózaton belüli információáramlásra, valamint a felhasználók „online viselkedésének” vizsgálatára.
A marketingbüdzsék nagy része előbb-utóbb Magyarországon is olyan területekre jut majd, mint a keresőmarketing (technikák és stratégiák együtteséről van szó, amelyek segítségével több látogató vonzható a keresőkből egy aktuális weboldalra). Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint hogy tavaly óta a Google rendszerein keresztül már egyes rádiós és televíziós csatornák honlapjain is lehet hirdetési felületet vásárolni. Csak idő kérdése, hogy a Google bevételének jó része már ne a szöveges hirdetésekből származzon, hanem a keresőmarketing-szolgáltatásokból.
Nettrendek
A felhasználó által generált tartalmak letöltésére alkalmas médiatermékek jelenléte
● Az e körbe tartozó MySpace amerikai közösségi kapcsolatépítő oldal mára a legkülönfélébb zenekarok és egyéb művészek Mekkájává vált. A YouTube videómegosztó rendszer – hasonlóan a magyar Videához vagy Videombomhoz – a mozgóképes tartalmak lelőhelye: itt a világ minden tájáról találunk filmeket, a házivideóktól kezdve a brit animációs gyereksorozat, a Teletubbies számtalan paródiájáig. Az iGoogle magyar fordítása pedig egyszerűen csak „webes otthon” – ez a szolgáltatás lehetővé teszi az internethasználóknak, hogy egy bárhonnan behívható weblapon keresztül érjék el az összes általuk használt internetes szolgáltatást, így például emailjeiket, naptárjukat vagy kedvenc online újságjaikat.
Az innovatív hirdetési megoldások megjelenése a weben
● E megoldások közös jellemzője a mozgókép és az online technológia keveredése; ennek számos példájával találkozhatunk már például a YouTube-on. A hirdetések a letöltött filmek alatt, a „kis képernyőn” belül futnak, hasonlóan elődeikhez, az úgynevezett pre-wishekhez (amelyeknél a letöltött anyagok előtt láthatók a hirdetések), s ilyenek még az úgynevezett felúsztatott reklámok.
Új típusú online kutatási módszerek elterjedése
● A nyáron a Nielsen nemzetközi piackutató cég is elhagyta a sok szakember szerint csapdaként működő „hányan kattintottak egy weboldalra” megközelítést, s átállt az eltöltött idő figyelésére. A közösségi weboldalaknak ugyanis éppen az a lényege, hogy ott a felhasználók akár órákat is eltölthetnek, ahelyett, hogy sok lapot felkeresnének egymás után. Az időalapú látogatás elvén működik a Gemius internet-kutatócég módszere is. Azokban az országokban – például Romániában és Csehországban -, ahol a Gemiust elkezdték használni, átrendeződött a weblapok piaci sorrendje.
