Németh Zsolt az országgyűlés külügyi bizottságának elnöke felszólította a kormányt, hogy hozzák nyilvánosságra a Putyinnal kötött megállapodást, ami a Kék Áramlat nevű gázvezeték ügyében született volna. A kormány részéről tagadták, hogy ilyen egyezség lenne. Németh Zsolt hivatkozott az International Herald Tribune egy múlt heti írására, ami szerint Magyarország az unió által támogatott Nabucco-vezeték ellenében választja a Kék Áramlatot.
Egyáltalán nem veszélyeztetné, sőt növelné Európa gázellátásának biztonságát, ha Magyarország érintésével megépülne a Kék Áramlat vezeték – mondta a FigyelőNetnek Hegedűs Miklós, a GKI Energiakutató és Tanácsadó Kft. vezetője. De azt is rögtön hozzá kell tenni – hangsúlyozta a kutató –, hogy a jelenlegi ismeretek szerint az Oroszországból Törökországon keresztül Európába tartó Kék Áramlat vezeték igencsak „embrionális” állapotban van, megvalósításáról nincsenek konkrétumok.
Tíz éve álmodják
Nincsen sokkal jobb előkészítettségben a 10 éve az EU bürokratái által „masszírozott” Nabucco-vezeték ügye sem, ami ugye a tervek szerint Azerbajdzsánból, Kazahsztánból, Iránból, esetleg Irakból származó földgázt szállítana Európába. Az teljesen támogatható törekvés, hogy Európa diverzifikálja beszerzési forrásait, csak azon is el lehetne gondolkodni, hogy például egy iráni szállítás mennyivel biztonságosabb, megbízhatóbb az orosznál. Hegedűs Miklós úgy véli, a vélt vagy tényleges készletek kitermelésének előkészítése sem tart abban a stádiumban, hogy bizton lehessen számítani ezekre a forrásokra, s kétséges a befektetők elszántsága is a politikailag inkább bizonytalannak ítélt térségben.
Magyarország – szemben a Fidesz álláspontjával – amúgy sem lehet gátja a Nabucco vezeték kiépítésének, mert azt nem államok, hanem befektető cégek valósíthatják meg, ha üzletet látnak az elképzelésben.
Russzo-fóbia
Hegedűs Miklós egyébként sem tartaná szerencsésnek, ha Magyarország is csatlakozna a lengyel vagy a balti államok russzo-fóbiás megközelítéséhez, ami a történelmi sérelmeken kívül egy aktuális fiaskóhoz is kapcsolódik, nevezetesen, hogy Oroszország a Balti-tengeri vezetéken az említett országok kikerülésével juttat gázt Németországba.
Egyébként, ha az üzleti, piaci megfontolások indokolják a Kék Áramlatnak és a Nabucconak is lehetne létjogosultsága, de van még egy érv, ami megkérdőjelezi, hogy a két vezeték „megélhet” egymás mellett. Ez arra az uniós törekvésre vezethető vissza, ami szerint 2020-ig a közösség 20 százalékra emeli a megújuló energiák felhasználásának részarányát, másfelől 20 százalékkal javítja az energia-felhasználás hatékonyságát. A két tényező együttesen azt eredményezheti, hogy nem hogy nőni nem fog, de akár még csökkenhet is némileg a földgáz iránti igény – mondta lapunknak a GKI Energiakutató és Tanácsadó Kft. vezetője.
