Mediáció
Magyarországon mediációs eljárásra a közvetítői tevékenységről szóló 2002. évi LV. törvény hatályba lépése óta van lehetőség. A mediáció permegelőző, konfliktuskezelő, vitarendező eljárás. Célja: a felek közötti vita rendezésének megoldását tartalmazó írásbeli megállapodás létrehozása a vitában nem érintett, harmadik személy – közvetítő, mediátor – bevonása mellett.
A jogszabály meghatározza azt a néhány esetet, amelyekben kizárt a mediáció, így deklarálva azt, hogy ezeket meghaladóan azonban minden ügyben lehetséges. A mediációs technikák lehetőséget adnak a konszenzusra, szemben a bírósági eljárással, mely az eljárás végén győztest és vesztest hirdet. A mediátor nem döntést hoz a felek közötti vitában, hanem elősegíti a felek közötti hatékony kommunikációt a kölcsönösen elfogadott egyezség létrehozása érdekében, akár munkajogi vagy családjogi területeken is. Mediátori tevékenységet a törvény szerint azok folytathatnak, akik az Igazságügyi Minisztérium jegyzékében szerepelnek.
Választott bíróság
A választott bíróság olyan független bíróság, amelyre a felek megállapodásukkal bízzák rá (az állami bíróságok helyett) jogvitájuk eldöntését. E fórum a nemzetközi jogvitákban, illetve a kereskedelmi-gazdasági szférában a legelterjedtebb. Az eljárás egyfokú, így elsősorban egyszerűségének, gyorsaságának, és költségkímélő jellegének köszönheti népszerűségét.
A választott bírósági eljárás feltételeit a választottbíráskodásról szóló 1994. évi LXXI törvény tartalmazza. Bírósági peres eljárás helyett választott bírósági eljárásnak van helye, ha legalább a felek egyike gazdasági tevékenységgel hivatásszerűen foglalkozó személy, és a jogvita e tevékenységével kapcsolatos, a felek az eljárás tárgyáról szabadon rendelkezhetnek, és választott bírósági szerződésben a válaszott bírósági eljárást kikötötték.
Együttmûködõ partnerünk a Nádas Ügyvédi Iroda
A választott bírósági szerződés a felek megállapodása, amely szerint meghatározott, akár szerződéses, akár szerződésen kívüli jogviszonyukból keletkezett vagy keletkező vitájukat választott bíróság elé terjesztik. A választott bírósági szerződés létrejöhet önálló szerződésként, vagy más szerződés részeként is; eseti és állandó választott bíróság kikötését egyaránt tartalmazhatja.
Állandó választott bíróságnak az a szervezet tekinthető, amely meghatározott székhellyel, rögzített eljárási szabályzattal, és választott bírói névjegyzékkel rendelkezik, ilyen a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara mellett szervezett állandó választottbíróság is.
A feleknek lehetőségük van olyan személyt választani bírónak, aki rendelkezik az ügy eldöntéséhez szükséges speciális szakértelemmel. A speciális szakértelem igénye a legkülönfélébb területeken merül fel, ilyen kérdésekkel találkozhatunk például a domainregisztráció körében is, ahol a felek beleegyezése esetén az Internet Szolgáltatók Tanácsa által támogatott eseti választott bíróság hoz döntést.
A felek általában közösen választják ki az ügyben eljáró bírót, vagy bírói tanács esetén egy-egy tagot jelölnek, akik megállapodnak az eljáró tanács harmadik tagjában. A felek a választott bírák számában szabadon állapodhatnak meg, a választott bírák száma azonban csak páratlan lehet. A választott bírák függetlenek és pártatlanok, nem képviselői a feleknek. Eljárásuk során utasítást nem fogadhatnak el, és titoktartásra kötelezettek az eljárás megszűnése után is. A felek számára az is fontos lehet, hogy pénzügyi viszonyaik, üzleti éredekeik ne kerüljenek nyilvánosságra indokolatlanul, ezért a legtöbb választottbíróság eljárása nem nyilvános.
Választott bíróságon is van kereset
A választott bírósági eljárás lefolytatása hasonlít a rendes polgári peres eljáráshoz. A felperes a felek vagy a választott bíróság által meghatározott határidőn belül köteles előadni kereseti kérelmét, az azt alátámasztó tényeket, a vitatott kérdéseket, míg az alperes köteles az ezekre vonatkozó válasziratát előterjeszteni. A felek nyilatkozataikkal együtt mindazon okiratokat is előterjeszthetik, amelyek megítélésük szerint az üggyel összefüggnek. A felek eltérő megállapodása hiányában, a választott bíróság köteles a feleket meghallgatni, és lehetőséget adni számukra beadványaik előterjesztésére. A választott bíróság a megjelent tanúkat és szakértőket meghallgatja, pénzbírságot vagy más kényszerítő eszközt azonban nem alkalmazhat.
A törvényben egyaránt megtaláljuk a belföldi és nemzetközi választott bírósági eljárás szabályait. Nemzetközi gazdasági, kereskedelmi kapcsolatokban számos előnnyel jár a választott bírósági eljárás kikötése, ilyen, hogy a felek kiköthetik melyik állam jogát kívánják alkalmazni, az eljáró választott bírói tanács elnökéül választható külföldi állampolgár is, a feleket külföldi ügyvéd is képviselheti.
Az ítélet ellen fellebbezésnek vagy felülvizsgálatnak helye nincs, csak a törvényben meghatározott esetekben lehet az ítélet érvénytelenítését kérni. A választott bíróságok döntéseit az állam elismeri és végrehajtja, az ítélet hatálya ugyanaz, mint a jogerős bírósági ítéleté; annak végrehajtására a bírósági végrehajtásról szóló jogszabályok az irányadók. A külföldi választott bíróságok döntéseinek végrehajtását pedig nemzetközi egyezmény biztosítja.
Dr. Jávorszky Helga
A „Jogi sarokban” a Nádas Ügyvédi Iroda folyamatosan tájékoztat a közvéleményt érdeklő jogszabályokról, ezek változásairól, tervezetekről, alkalmanként egyedi esetekről. Az olvasók által felvetett problémákra – amennyiben ezeket a többi olvasó számára is érdekesnek tartja – jogi megoldási javaslatokat kínál. A konkrét ügy megoldása azonban ügyvédi tevékenység, amihez az események és iratok teljes ismerete szükséges, és meghaladja a rovat lehetőségeit.
