Chernelházi Chernel István, egy ornitológus munkája volt az első említésre méltó, magyar nyelvű síkönyv, amely mintegy 100 esztendővel ezelőtt látott napvilágot. Ő már akkor tökéletes leírást adott a különböző célt szolgáló lécek felépítéséről, formájáról. Ha szigorúan vesszük ezen eszköz fejlődését, akkor az egyetlen igazán érdemi, forradalmi változást az eltelt évszázadban az anyagok hozták. A fa léceket felváltották a korszerű fémek, műanyagok, de tény, hogy a fa alkalmazása ma sem ment ki a divatból, több gyártó is fa magra épített lécekkel száll be a piaci versenybe.
 |
Napjainkban egyeduralkodóvá vált a „kanyarsí”, azaz a carving. Az elmúlt tíz év alatt mintegy 30 százalékkal csökkent a sílécek kanyarodási rádiusza és hasonló mértékű volt az eszközök rövidülése is, miközben a léc maga, de különösen a csőr és a sarokrész szélesedett. Ma az átlagos rádiusz 9 és 18 méter között mozog, persze az extrém felhasználók számára léteznek még az említettnél is kisebb sugarat leíró piskóták. A nagy gyártók évente újabb és újabb léccsaládokkal próbálnak hódítani, így például az Atomic idei újdonsága a Metron család, amelyből válogathatnak kezdők és profik egyaránt: az alap ugyanaz, a ráadás, a titkos műszaki megoldások viszont a speciális felhasználók igényeire szabottak.
A legújabb fejlesztések középpontjában a torziós tulajdonságok javítása állt. A lécek szélesedésével egyre nehezebb az erőátvitel megoldása, optimalizálása. Az Atomic új családjának üdvöskéje a pályán kívüli síeléshez ajánlott, széles, egyúttal a szlalom lécekéhez hasonló 10-12 méteres rádiuszú sí, a Beta 5, amely gyakorlatilag minden pályán, minden havon megállja a helyét.
 |
 |
|
|
|
Kalandozások hava
Síkalauzunkban ezúttal nem a magyarok által jól ismert helyekre csábítjuk az olvasót, kínálatunkból kimaradt Franciaország, Olaszország, Svájc és a többi sí-nagyhatalom, s Ausztria is csak egy hellyel képviselteti magát. Összeállításunkba olyan úti célok kerültek be, amelyek nem tartoznak a gyakori, jól bevált tippek kategóriájába – vagy azért, mert távolabb vannak a szokásosnál, vagy bár a szomszédságban találhatók, eddig elkerülték a többség figyelmét.
 |
ANDORRA. E varázslatos szépségű törpeállam Franciaország és Spanyolország között, a Pireneusok keleti felén terül el. A fővárost, Andorra la Vellát átszelő főutca negyedórás kényelmes sétával bejárható, és kis túlzással, az ország egyik sarkából a másikba félórás kocsikázással eljuthatunk. Az ország nagy vonzerejéhez tartozik, hogy Andorra egésze vámmentes területnek számít, igaz a határokon túl, Spanyolországban, de főként Franciaországban számítani kell az EU vívmányára, a vámkommandóra. Bármelyik andorrai síterepen kiválthatjuk az Andorra ski passt, amely 5 napra érvényes és egyben belépőt jelent az andorrai korcsolya centrumba is. Andorra legnagyobb sícentruma és egyben a Pireneusok legmagasabb és legnaposabb síparadicsoma a fővárostól mindössze 9 kilométerre található Pas de la Casa. A 100 kilométernyi lejtője abszolút hóbiztos magasságban, 2050 és 2640 méter között fekszik, snowboardosok számára funpark halfpipe-pal, sőt egy boardercrosspálya is ki van építve.
FINNORSZÁG. Itt a legmagasabb hegy, a sarkkörön túl fekvő Halti, mindössze 1324 méteres, viszont az ország északi fekvése miatt alacsony magasságokban is biztosított a fehér tél. A sízés mellett rendkívül népszerűek a motorosszán-túrák és a jégszörfözés. A 6 napra érvényes síbérletek általában 120 euró körül mozognak, egy kétfogásos ebéd 10 euró, egy korsó sör 5 euró. Az ország egyik legjobban kiépített és talán legnépszerűbb síparadicsoma Levi. A sípályák és a felvonók október vége felé nyitnak és egészen május elejéig üzemelnek. A lejtők közül 12 kivilágított, és 11-en üzemel hóágyúrendszer. Említést érdemel 230 kilométer hosszúságú sífutópálya-rendszere, amelyet 25 kilométeren keresztül éjszaka is megvilágítanak.
NORVÉGIA. A fjordok és gleccserek országában található Európa legnagyobb jégmezője, a Jostedalbreen, amelynek területe 486 négyzetkilométer. A csapadékban gazdag nyugati szelek miatt a tél folyamán hatalmasra hízik a hótakaró; a gleccsereken és jégmezőkön egész évben, így a nyár folyamán is sízhetünk, snowboardozhatunk. Norvégiában hétéves korig ingyenes a síbérlet. Az ismertebb síközpontokban a bérletek egy hétre nagyjából 140 euróba kerülnek. A Lillehammertől északra fekvő síparadicsom, Hafjell az 1994-es olimpia egyes versenyszámainak adott otthont. A snowboardosokat funpark várja (big jump, halfpipe, slide és hasonlók). Éjszaka egy 2 kilométeres szakaszt megvilágítanak. Hemsedalban, a másik neves terepen a szezon november közepétől egészen május elejéig tart. Több mint 14 kilométer pályán van hóágyúrendszer. Funparkja Európa legjobbjai közé tartozik.
 |
OROSZORSZÁG. Itt a síparadicsomok többnyire az Urálban vagy a Kaukázusban találhatók, de vannak pályák a távoli Kamcsatka-félszigeten is. A kiváló természeti adottságok ellenére azonban a síterepek nagy része még meglehetősen korszerűtlen. Az utóbbi időkben több sícentrum magánkézbe került, megkezdődött a modernizálásuk, így például a dél-uráli Zavjalihában. Zavjalihában már meglehetősen korán, október közepén elkezdődik a szezon és egészen április közepéig tart. Az elbruszi sícentrum két részből áll: a Cseget és Elbrusz hegyekhez tartozókból. A csegeti hegyoldal azoknak ajánlható, aki szeretik a nehéz és gyors pályákat, lejtői a világ legnehezebbjei közé tartoznak. Az elbruszi rész különösen a snowboardosok számára megfelelő. Mindkét helyen számtalan mélyhó-terep várja az ínyenceket, igazi freeride paradicsom. Az Elbruszon nyáron is lehet sízni. Egy napra érvényes síbérlet felnőtteknek 210 rubel, gyermekeknek (12 év alatt) 105 rubel. Helikopteres sízésre is van lehetőség, egy gép bérlése egy órára, 20 személy részére 1150 dollár.
GRÚZIA. A tengerparton pálmaligetek, a Kaukázus pedig Európa legmagasabb hegycsúcsaival és örök hóval várja a látogatókat. Guadari az ország leghíresebb síparadicsoma, amely a grúz fővárostól, Tbiliszitől 120 kilométerre található a Kaukázusban. A szezon november közepétől májusig tart, a hóvastagság általában 1,5 méter körüli. Az egy napra szóló síbérlet 10 dollár, de lehet menetenként is váltani, ez 1,25 dollár. Itt a helikopteres sízés vagy boardozás is kipróbálható. |
|
|
|
|
|
|
Ezt tükrözi az ára is, amely közel 170 ezer forint. A bevezetett változás lényege, hogy az előző modellek esetében a léc teljes hosszában végigfutó légcsövet a kötésfelfüggesztés alatt elvágták, a felfüggesztést a merevítő csövek közé illesztették, miközben a csövek és a kötésfelfüggesztés között létesített elasztikus kapcsolat révén a torziós erő útja lerövidült. Ez azt jelenti, hogy az erőközvetítés még direktebb lett, azaz a léc irányítása könnyebbé vált, a lécektől egyszerre megkövetelt rugalmasság és merevség összhangja tökéletesedett.
Az Atomic kötésújdonsága az EBM (electronic binding management), amely sokak szerint túlhaladta napjaink igényeit, az ára pedig ugyancsak nem mindennapi. A lényeg a kötésbe beépített elektromos ellenőrző rendszer, amely visít, ha valaki rosszul lép be a kötésbe, akkor is, ha az erőbeállítás nem megfelelő, vagy ha szervizre van szüksége a szerkezetnek. Mindenki eldöntheti, van e szüksége ilyen okoskodó útitársra potom 320 ezer forintért, legalább is a csúcsváltozat, az EBM 614-es ennyibe kerül.
A cipők továbbra is 4 csatosak és a bélésük minden okosságra képes, így például a hőre felveszik a láb formáját, azaz nem érdemes annyit bajlódni a hideg cipő beállításával, hiszen az egy-két menet után a bemelegedett lábhoz idomul. Ami viszont további segítség az elkényelmesedő sportember számára, az az Atomic Tritech rendszere, amelyben a cipő héja egy különálló speciális hídon keresztül kapcsolódik a kötésnek a hídra egymástól függetlenül felfüggesztett orr- és sarokelemére, s ennek eredményeként a cipő is valamilyen szinten követi a léc elhajlását, azaz segíti az irányítást.
A másik vezető gyártó, a Head is az erőátvitel könnyítésén fáradozik, mégpedig oly módon, hogy a léc csőrénél és a faránál lévő torziós pontokba érzékelő szálakat épített be. A torziós erők sebességtől, hóviszonyoktól függenek, a változásokat az intelligens szálak elektromos energia formájában továbbítják a lécbe épített mikrocsipnek, amely a síléc torziójával ellenkező irányba ható erőt hoz létre. A Fischer úgynevezett frekvenciatunning megoldása hangtechnikusok közreműködésével született; a lécek felülete olyan anyagból készült, amely a rezgések minél lágyabb elvezetését szolgálja.
Ami a carvingok közötti választást illeti, az egy amatőr számára nem olyan egyszerű dolog. A kínált léceken rendszerint két szám van feltüntetve, illetve egyes típusokon betű is. A betűk általában arra utalnak, hogy milyen célcsoport számára szánták az adott lécet. Így például az Atomic esetében a „C” lécek megfelelnek egy átlagos tudásnak, gyakorlatilag pályasízésre alkalmasak. A versenyzők, agresszív sízők viszont „GS”, illetve „SL” jelzésű léceket használnak. A betű mellett feltüntetett szám, általában 7 és 11 között mozog, s a léc keménységére utal – minél nagyobb a szám, annál keményebb a sí. Végül minden carving lécen megtaláljuk a rádiusz méretét. Ez a szám valójában elméleti, ekkora sugarú kört írna le lécünk, amennyiben 45 fokos szögben megdöntenénk a pályán, és hagynánk magunkat a léc által vezetni.
