A Budapesti Értéktőzsde indexe, a BUX elfáradt. A május közepe óta tartó szárnyalás során először állt meg, de az egyelőre még bizonytalan, hogy csak egy kis szusszanásra van-e szüksége a befektetőknek, vagy pedig láthattuk a piac tetejét, és most majd azt találgathatjuk, hogy mikor látjuk meg az alját.
Az elmúlt időszakok nagy emelkedései rendszerint úgy érték véget, hogy a BUX-nál az úgynevezett „twin peaks”, azaz kettős csúcs jelenségét figyelhettük meg. Ez azt jelenti, hogy az első korrekció után a BUX még képes volt újabb csúcsdöntésre, de azt követően hamarosan újabb esés következett. Sajnos az üveggömbünket az esőfelhők elhomályosítják, így nem vállalkoznánk annak megtippelésére, hogy most mi következik, már csak azért sem, mert a piac eddig teljesen figyelmen kívül hagyta a vállalati eseményeket, és kizárólag a tőke be- és kiáramlása szabott fazont a BUX alakulásának.
Most azonban a piac minden idegszálával a vállalati gyorsjelentésekre koncentrál. A jelentősebb vállalatok közül idáig csak a hagyományosan első Richter Gedeon és a szintén korán kelő Démász tette közzé második negyedéves számait, és a közmondásnak megfelelően valóban aranyat leltek, mert mind a két vállalat a vártnál lényegesen jobb számokat produkált. No de ez már a múlt, és előttünk olyan nagyágyúk állnak, mint vélhetően a kedden jelentő FHB; szerdán várható az OTP, a BorsodChem és az Egis, csütörtökön a Magyar Telekom, míg zárásként a Mol jelentése. Arra azonban felhívnám mindenki figyelmét, hogy egyes vállalatok esetében még változhat a gyorsjelentés időpontja.
Strandoló elemzők
A várakozásokról a magyar piac esetében még korai beszélni, mert az elemzők vélhetően a strandon süttetik a hasukat, ugyanis mértékadó konszenzusok még nem jelentek meg. A legnagyobb várakozás természetesen a nagyvállalatokat, azaz az OTP-t és a Molt előzi meg. Az OTP esetében arra kíváncsiak a befektetők, hogy miként hatott az OTP nettó kamatmarzsára a kamatkörnyezet erőteljes csökkenése, valamint ha a csökkenő kamatok aszimmetrikus érvényesítése ellenére csökkent a marzs, akkor azt a bank képes volt-e más forrásokból pótolni. Beugróként számíthat az OTP a nemzetközi leányvállalataira, illetve a kötvényportfóliójának átértékeléséből származó nyereségre.
A Mol esetében ismét mindenki jó eredményt vár, lassan már olyan jót, hogy az is kisebb csoda, ha egyáltalán ezeket képes lesz hozni a Mol. Az olajcég ismét remek működési környezetben dolgozott. A finomítói marzsok emelkedtek az első negyedévhez képest, a könnyű és nehéz olajok közötti különbség is jól alakult, no meg a dollár is erősödött a forinthoz képest. Egyedül a várttól elmaradó polimer marzsokat lehet negatívumként említeni. De hogy ez a gyakorlatban mire lesz elég, az még kérdéses.
Vélhetően a középpontba kerül a Synergon is, amelyre igencsak terhelő vallomást tett Kulcsár Attila a K&H Equities-vizsgálat vallomási jegyzőkönyvében. Kulcsár ebben a céget és Czakó Ferenc vezérigazgatót is korrupcióval vádolja, miszerint 10 százalékot adtak volna át Baja Ferenc szocialista politikusnak két, összesen 1,3 milliárd forint értékben elnyert állami megrendelésért cserébe. A vád súlyos, de természetesen nem tudjuk, hogy mennyi hitelt lehet adni a volt K&H-s vezető szavainak. Mindenesetre vélhetően az ügy be fogja árnyékolni a Synergon szerdai gyorsjelentési tájékoztatóját. A Synergon mindenesetre nem először keveredik hasonló bajba, ugyanis korábban a vállalat pénzügyi vezetőjét vádolták meg a fiktívszámla-botrányban.
A világ
A nemzetközi porondon az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed lesz a középpontban, ugyanis kedden újra összeül az Alan Greenspan elnök vezette tanács, hogy vélhetően újabb 25 bázisponttal emeljen a jelenleg még 3,25 százalékon tanyázó kamatokon. A piac szinte egyöntetűen várja ezt a lépést, ezért mindenki inkább arra fog figyelni, hogy tesz-e valamilyen utalást Greenspan arra, hogy meddig mehet el. Korábban úgy gondolták, hogy 3,75 százalékig emelheti az év végéig a kamatot a Fed, de most már inkább a 4 százalék tűnik valószínűnek. A magasabb kamat kedvezőtlen lehet a régiónk számára, ugyanis a magyar részvények árfolyamát felhajtó tőkebeáramlás részben az alacsony amerikai kamatoknak köszönhető.
