Juliet Sampson, az HSBC bankcsoport londoni feltörekvőpiaci elemzője az EKB 0,25 százalékpontos csütörtöki kamatemelése után az MTI-nek azt mondta: a magyar gazdaság állapota jelentős kamatfelárat tesz szükségessé az euróövezeti kamatszint felett. Jóllehet a magyarországi reálkamatszint viszonylag magas, 2,50-3 százalék közötti, az EKB-kamathoz mért nominális különbség „valószínűleg nem elégséges … és most még szűkült is”.
Sampson szerint bár nem indokolt, hogy az eurójegybank kamatemelése „óriási hatást gyakoroljon” a magyar kamatra, az EKB lépése „nem segíti” az MNB-t, mert a jelen helyzetben nagyon fontos a kamatkülönbség megőrzése viszonylag magas nominális és reálkamatszint fenntartásával. Az EKB kamatemelése ezért újabb nyomásgyakorló tényező az MNB kamatpolitikáján, bár a magyar kamatemelés időzítésében más, főleg árfolyam- és költségvetési tényezőknek is szerepük lesz, mondta az HSBC londoni elemzője. Juliet Sampson szerint a ház 0,50-1,00 százalékpont közötti MNB-kamatemeléssel számol a következő egy évben.
Michal Dybula, a BNP Paribas térségi elemzője azt mondta az MTI-nek, hogy a cég már a jövő évi választások előtt fél százalékpontos kamatemelést várt Magyarországon. Dybula szerint mind az EKB, mind az amerikai Federal Reserve részéről további szigorítások várhatók, amelyek miatt akár jelentősen is csökkenhet a magyar folyó hiány finanszírozásához szükséges portfolió-beáramlás. Ez alapján a BNP Paribas szerint „a derűlátó forgatókönyv” a 6,50 százalékos alapkamat.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
