Szükség van mentőövre
Ha senki sem dob mentőövet a cégnek, a közlekedési vállalat legkésőbb jövő tavasszal lehúzhatja a rolót, mert csődbe megy – állította lapunknak korábban a BKV felügyelőbizottságának egyetlen ellenzéki tagja, Szálka Miklós (Fidesz–MKDSZ). Véleménye szerint ugyanis az évről évre felhalmozódó hiánynak elsősorban az az oka, hogy a főváros – mint a BKV gazdája, és mint a tömegközlekedési közszolgáltatás megrendelője – az idén egy fillért sem adott a vállalat működésére.
A főváros megtehetné azt is, hogy drasztikusan, tíz vagy akár húsz százalékkal megemeli a jegyárakat – mint azt Atkári János még pénzügyi főpolgármester-helyettes korában javasolta – ezt azonban a választás évében aligha merik megkockáztatni. Szakemberek szerint nem volna megoldás a szolgáltatás visszafogása – járatok megszüntetése vagy ritkítása – sem, tízszázalékos teljesítménycsökkentés is csak néhány milliárdos megtakarítást eredményezne. A 12 ezer embert foglalkoztató óriáscégen a leépítés sem segítene. Egyrészt az 1990-es években már végrehajtottak egy ilyen programot, másrészt az elején ez is csak vinné a pénzt. Az emberi munkát kiváltó infrastruktúrát ugyanis előbb ki kellene építeni, és csak azután lehetne a feleslegessé vált munkaerőt elbocsátani.
Négymilliárd forint a különbség a főváros által útfelújításokra remélt állami forrás és a jövő évi költségvetési javaslatban szereplő, kétmilliárd forintos összeg között – mondta Demszky Gábor főpolgármester azt követően, hogy hétfőn csaknem egyórás megbeszélést folytatott Gyurcsány Ferenccel a miniszterelnök parlamenti dolgozószobájában.
Demszky közölte a miniszterelnökkel, hogy az ez évi 90 kilométerhez képest jövőre 130, 2007-ben pedig 140 kilométer utat kíván felújítani a főváros. A főpolgármester ehhez kérte a kormányfő támogatását.
Gyurcsánynak fontos az útfelújítás
Mint mondta, Gyurcsány Ferenc biztosította arról, hogy neki is fontos a kormány és a főváros által közösen elkezdett útfelújítási program folytatása, illetve az, hogy Budapesten járható utak legyenek.
A főpolgármester szerint közös érdek, hogy az útfelújítási program megkapja a szükséges kormányzati támogatást. Megjegyezte, hogy Budapest „többet tesz ebbe bele”, mint amennyit a kormánytól vár. A miniszterelnök biztosította a fővárost, hogy ő a maga részéről mindent megtesz azért, hogy ezt a támogatást megkapják. Demszky azt tapasztalja Gyurcsány Ferenc részéről, hogy segíteni akarja a várost, „nagyon jó az együttműködés”, ezért biztos abban, hogy találnak megoldást.
Demszky Gábor a tárgyaláson tájékoztatta a kormányfőt a BKV problémáiról, adósságállományáról is. Ugyanis a két fél közös célja, hogy a BKV működése stabil, kiszámítható legyen, és ne kelljen ritkítani a járatokat. Demszky szerint ehhez emelt mértékű állami normatív támogatás, és természetesen a fővárosi költségvetés áldozatvállalása is szükséges.
Demszky Gábor közlése szerint a BKV-val kapcsolatban további tárgyalások lesznek Veres János pénzügyminiszterrel és Kóka János gazdasági miniszterrel.
A főpolgármester az MTI érdeklődésére közölte, hogy röviden szót ejtettek a csepeli szennyvíztisztító ügyéről is. Ezzel kapcsolatban annyit mondott: nagyon fontos lenne, hogy a szerződéskötés decemberben megtörténjen, és a beruházás elkezdődhessen. Demszky Gábor elmondása szerint az öt ajánlattevőből már csak egy van versenyben.
Rossz helyzetben a BKV
Bár az üzemi szintű veszteség mérséklődött: tavaly 24,12 milliárd forint volt, míg egy évvel korábban 26,83 milliárd forint üzemi szintű veszteséget könyvelt el a BKV, az idei első félév vesztesége elérte a 13,7 milliárd forintot, ez 14 százalékkal több a tervezettnél. Veres János pénzügyminiszter szerint többet pénzt már nem tudnak adni a vállalatnak: korábban elmondta, hogy a nagyvárosi tömegközlekedés támogatására szolgáló 15 milliárd forintos országos keret zömét is a BKV kapja, az állam ráadásul nemrégiben vállalt garanciát a cég ugyanekkora összegű hitelfelvételéhez, melyet az OTP Banktól vesz fel vállalatfinanszírozásra. Szinte kizárt, hogy az állam ennél többet adjon, azaz ismét szanálja a budapesti közlekedési vállalatot. Annál is inkább, mert a 2002-es kormányváltás után ezt egyszer már megtette: az állam átvállalta a cég 38 milliárdos tartozását.
98 százalékos jegyáremelésre lenne szükség
Az új viteldíjak január 1-jei bevezetéséhez szükség van az új önkormányzati rendelet megalkotására. A társaság az év végén várható 24 milliárd forint körüli vesztesége és mintegy 60 milliárd forintnyi hitelállománya miatt elkerülhetetlennek tartja az infláció feletti tarifaemelést. A BKV viteldíja 2000-2002 között az inflációnál és a költségeknél alacsonyabban, 6 százalékkal drágult, 2003-ban két lépcsőben 10+4,8 százalékkal, tavaly 13+5 százalékkal, idén pedig 10+5 százalékkal nőttek az árak. Csupán elméleti síkon az társaságnál kiszámolták azt is, hogy jövőre mintegy 68 milliárd forintos menetdíj-bevétel mellett lehetne nullszaldós a gazdálkodásuk. Ehhez az idei árakat 98 százalékkal kellene megemelni.
A tarifaemelésről várhatóan csak november végén további egyeztetések után foglal állást a főpolgármesteri hivatal. Addig áttekintik a cég helyzetét, és egyebek közt eldől az is, hogy az országos költségvetésből mekkora állami normatívára számíthat a vállalat. Az társaság által benyújtott javaslat 8, illetve 10 százalékos tarifaemelést tartalmaz, az előterjesztő, Vajda Pál főpolgármester-helyettes az cég az igazgatósága által szorgalmazott 10 százalékos emelést támogatja. Eszerint 180 vagy 185 forint lenne egy vonaljegy, 6 800 vagy 6 900 a felnőtt, és 2 560 vagy 2 600 forint a tanuló-, illetve a nyugdíjasbérlet ára.
