Egy februári keltezésű koncepció még azzal számolt, hogy a Magyar Államkincstárba olvadna be az ÁPV Rt., a Kincstári Vagyoni Igazgatóság (KVI) és az Államadósság Kezelő Központ Rt.
Ezzel teljesen ellentétes verziót dolgozott ki májusra az ÁPV Rt. vezérigazgatója által felkért munkabizottság. E koncepció szerint az ÁPV Rt. megszűnését követően három társaságra maradna az állami vagyon felügyelete. A KVI jogutódja a Magyar Kincstári Vagyoni Főigazgatóság lehet, amely egyebek mellett a kincstári vagyoni körbe sorolt állami javak kezelését látná el; az ÁPV Rt. romjain létrejövő Nemzeti Stratégiai és Vagyonkezelő Rt. az állam befolyásolási célú vagyonát kezelné; míg az Állami Befektetési, Együttműködési és Koncessziós Hivatal a monopóliumok hasznosítását, a koncesszió kiadását, továbbá a köz- és magánszektor gazdasági és vagyoni együttműködésének programjait (PPP) szervezné.
A legfrissebb változat szerint azonban mégis egy szervezet fennhatósága alá kerülnének a tartós állami vagyonelemek, de az még nem eldöntött, hogy mely szervezetbe olvadna be a többi.
Az ÁPV Rt. sorsa mellett a privatizáció folytatásáról is meg kell egyezniük a pártoknak. A szabad demokraták „szélre helyezkednek”: a privatizáció nem zárható le, folytatni kell, nincsenek „szent tehenek” az állami cégek között. A szocialisták is a privatizáció mellett érvelnek, de azt lezárnák – ám nem fejeznék be – a Budapest Airporttal. A kormányfő őszi évadnyitó beszédében megígérte a lezárásról szóló törvényt.
A politikai vita Orbán Viktor augusztus végi beszédével lángolt fel, a nagyobbik ellenzéki párt legutóbbi kezdeményezésében pedig kétharmados törvényben rögzítette volna a tartós állami tulajdonban lévő cégek listáját – ezt a Fideszt „visszaállamosítással” vádoló kormánypártok nem akarják.
