Gazdaság

Az unió költségvetéséről szavazott az EP

Első olvasatban szavazott a jövő évi uniós költségvetés tervezetéről az Európai Parlament (EP). A voksolás után 121,4 milliárd euró a bevételi, és 115,4 millárd euró a kiadási főösszeg, ami az EU összesített nemzeti jövedelmének 1,04 százaléka.

Az EP több esetben visszaállítaná a bizottság által javasolt, azonban az Európa Tanács által túl magasnak tartott büdzsét. Az EP elutasította azt a módosító indítványt, amely kivette volna a tervezetből a dohánytermesztők egymilliárd eurós támogatását, és az összeg egy részéből az EU dohányzás elleni kampányához járultak volna hozzá. A képviselők üdvözölték, hogy a közös agrárpolitika megreformálása jegyében a vidékfejlesztési alfejezethez kerülne át 655 millió euró.


Több pénz regionális politikára

Összhangban a tagállamok és a költségvetési szakbizottság véleményével, az EP emelné a regionális politika alapját képező strukturális intézkedésekre fordítható összegeket. A mintegy 3,7 milliárdos emelés a főbb strukturális eszközök mindegyikét érintené.

Több pénz a lisszaboni stratégiára


A képviselők 200 millió euróval többet fordítanának a lisszaboni stratégia végrehajtásának támogatására, amit korábban a tanács erőteljesen megnyirbált. A versenyképesség fejlesztése érdekében a képviselők növelnék a kis- és közepes méretű vállalkozások, mindenekelőtt a hatodik kutatási keretprogram támogatását. Az oktatási programok közül a Socrates 35 millió, a Leonardo 20 millió, az e-learning 3 millió euróval kapna többet.

Több pénz a határon át


Az EP többet szánna az unió határain kívülre irányuló regionális programokra és az emberi jogok védelmének elősegítésére is. A tanáccsal 2002-ben kötött egyezmény alapján a közös kül- és biztonságpolitika kiadásairól az Európai Parlament véleménye szerint konzultációt kell folytatni a parlamenttel is.

Az uniós intézmények adminisztratív kiadásaira szánt költségvetés húsz százaléka illeti az EP-t, amely az 1,341 milliárdos maximális büdzséjéből további 20 millió eurót spórolna.

Az EP 20 millió eurót „tájékoztatási és kommunikációs tartalékba” helyez. A parlament továbbra is prioritásként kívánja kezelni a polgárokkal való kapcsolattartást. A képviselők az eddig félretett 13,8 millió eurón felül további 9,7 milliót szánnának a Románia és Bulgária jövendő csatlakozásával kapcsolatos kiadások finanszírozására.


Magyar hozzászólások

A költségvetésről szóló parlamenti vitában két magyar képviselő, Surján László és Fazakas Szabolcs szólalt fel.

Surján László (EPP-ED) szerint, bár becsülendő, hogy a tanács föléje ment a bűvös, bűnös egy százaléknak, a költségvetés tervezete mégsem segíti a kitűzött célok (javuló foglalkoztatás, jobb közlekedés, tudásalapú társadalom, erőteljes kohézió, látható jelenlét a világban) elérését.

A költségvetési bizottság 4 milliárd euróval növelné a jövő évi kifizetéseket, és 3,7 milliárddal többet költene a kohéziós politikára – mondta Surján. A képviselő hozzátette, hogy ha a tanács nem támogatja ezt a csak jelkép értékű többletkiadást, akkor elismeri, hogy nem veszi komolyan a nemzeti fejlesztési terveket.

Surján szerint nem az unióra fordított pénzek megkurtítása, hanem éppen az unió adta lehetőségek jobb kihasználása hozhatja lendületbe a gazdaságot – zárta felszólalását a képviselő.

Fazakas Szabolcs (PES) az új tagállamok számára nagy jelentőségűnek nevezte a most tárgyalt büdzsét, többek között azért, mert ennek a költségvetésnek a megalkotásában már minden tagállam képviselője egyenlő tagként vett részt az előkészületektől a kivitelezésig. Itt végre nem találkoztunk a tizenöt plusz tíz megkülönböztetéssel – tette hozzá a képviselő.

Fazakas azt mondta, a 2006-os költségvetés fő számai Magyarország számára adottak, azokat ugyanis már korábban meghatározta a koppenhágai megállapodás. Az adott kereteken belül viszont mód van arra, hogy módosító indítványokkal változtassanak a büdzsén közös európai értékeink elérése érdekében – tette hozzá a képviselő.

Ajánlott videó

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
Olvasói sztorik