Betonmeder
A városképi szempontból kiemelkedően fontos szerepet játszó Városligeti mesterséges tó helyén idén a betonmeder volt látható. A nyáron a tavat, télen a műjégpályát kiszolgáló infrastruktúra annyira korrodálódott, állapota annyira leromlott, hogy dönteni kellett: vagy a csónakázótavat vagy a műjégpályát helyezik üzembe. A városvezetés az utóbbi mellett tette le a voksát, és amíg a rekonstrukció be nem fejeződik, ez így is marad. Hogy erre jövőre kerül-e sor vagy két év múlva, még nem döntötte el a közgyűlés.
Sport
A magyar jégsport mostoha helyzetben van. A magyar létesítményeknek elsősorban a szabadidősportot kell szolgálniuk, a versenysport csak utána következik. Külföldön fordított a helyzet, talán ennek is tudható be, hogy nyáron hazánkban egyetlen négyszázas pálya sem áll rendelkezésre, a gyorskorcsolyázók kénytelenek külföldön edzeni.
Nyitvatartás
A Városligeti Műjég-pályát minden nap este nyolcig használhatja a közönség, egy napot kivéve: szombat este hat órakor becsukja kapuit az intézmény.
Az ország első, a kontinens második műjégpályáját, a Városligeti Műjégpályát 1926-ban adták át a nagyközönségnek. A tervek már korábban elkészültek ugyan, de a második világháború megváltoztatta őket, így Bécs szakította át elsőként a célszalagot. A kezdeti lelkesedés azóta mintha megtorpant volna, az egész országban ma körülbelül egy tucat mesterséges pályán korcsolyázhat a hazai nagyérdemű. A vidék van a legrosszabb helyzetben, a pályák több mint fele a fővárosban található, ezen kívül mindössze Debrecenben, Miskolcon, Szegeden, Kaposvárott és Székesfehérváron korcsolyázhatnak időjárástól függetlenül a sport szerelmesei.
Deficites működés
A műjégpályák veszteségesek – tájékoztatta a FigyelőNetet Bartha László, a Városligeti Műjégpálya megbízott igazgatója. Szinte valamennyi pálya önkormányzati tulajdonban van. A rendszerváltozás sem okozott nagy változást, épültek ugyan új pályák, de a kereslet-kínálat egyensúlya nem alakult ki. A városligeti pálya éves működési költsége 350 millió forint. A belépőjegyekből származó bevétel, részben a megemelkedett energiaárak miatt nem fedezi a működési költségeket. Az üzemeltetők ezért különböző rendezvények, sportesemények, karácsonyi programok szervezésével próbálnak pénzekhez jutni, de még így is rászorulnak a támogatásra. Nagyvállalatok rendeznek céges bulikat, médiacégek veszik igénybe a pályát egy-egy promócióra. A tizenkétezer négyzetméteres műjégpálya bérleti díja zárás után, tehát holtidőben, nyolcvanötezer forint óránként, erre jönnek az egyéb szolgáltatások díjai, a ruhatár, a színpad elkészítése, takarítás, az esetleges orvosi ügyelet. Nyitvatartási idő alatt a bérlő vállalatnak ki kell fizetnie a bevételkiesést. Tavaly a Viva televízió bérelte ki műjégpályát egy teljes szombati napra: két és fél millió forintba került a rendezvény. „Ha nyereségessé akarnánk tenni az intézményt, két és félszeresére kéne emelni a jegyárakat” – mondta Bartha László.
A pályák nagy része fedetlen, ebből következően csak télen, többnyire október végétől, novembertől februárig üzemelnek. A Városligeti Műjégpálya megőrizte vezető helyét, tavaly a szezonban félmillióan látogattak el a ligetbe korcsolyázni. Az ország legnagyobb műjegén tizenkétezer négyzetméter áll a verseny- és szabadidősportot űzők rendelkezésére. A sportolóknak nem is nagyon van alternatívájuk, hiszen ez az ország egyetlen négyszázas pályája, vagyis itt nyílik egyedül lehetőség gyorskorcsolyázásra és bandyre, azaz jéglabdára. Ausztriában az ekkora pályák száma tíz fölött van.
Magyarországon három cég fogalakozik jégpályák építésével, üzemeltetésével, más tevékenységekhez kapcsolódva. Évente egy-két pályát építünk – nyilatkozta a FigyelőNetnek Bálint Árpád, az AC Trup Kft, a West End tetőpályájának építésénél is közreműködött cég ügyvezetője. A piac az utóbbi három évben enyhén felfelé ívelő tendenciát mutat, a kis alapterületűnek számító négyszáz négyzetméteres pályákra, főleg vidékről érkeznek megrendelések – tette hozzá.
„Kétszer ennyi pályára lenne igény” – hangsúlyozta Bartha László. A pályák nagy része telt házzal működik, a Városligetben a hétvégi időszakban gyakran fél órára be kell zárni a pénztárt, mert a létesítmény elérte befogadóképességének határát. Ilyenkor ötezer ember nyüzsög tizenkétezer négyzetméteren. Nyáron még rosszabb a helyzet, fedett, egész évben működő pálya csak néhány akad az országban.
Valakinek megy
Néhány napja nyitott Budapest legújabb műjégpályája a West End bevásárlóközpont tetején. Pontos felvilágosítást nem kapott a FigyelőNet a beruházás mértékét illetően, a pályát üzemeltető Sky Ice Team Kft. egyik tulajdonosa, Farkas Csaba csak annyit árult el, hogy százmillió forintot meghaladó befektetésről van szó. A pálya nagy hangsúlyt fektet a szolgáltatásokra, igényes környezetet alakítottak ki, jó minőségű korcsolyákat lehet bérelni, két jégbárban lehet fogyasztani, kültéri melegedőknél lehet pihenni. „A pálya már most nyereséges” – jelentette ki Farkas Csaba. Az elmúlt öt napban öt-hatezer látogató kereste fel az intézményt.
A sikert a konszolidált technológiának és a jó menedzsmentnek tulajdonítja az ügyvezető. A műjégpálya idén elsőként nyitotta meg kapuit, és a tervek szerint utolsóként fogja bezárni. „Március 15-én kokárdában fogok korcsolyázni.” – tette hozzá Farkas.
