Uniós szabályozás
Az EU-ban is most formálódik a lobbitörvény: az Európai Bizottság 2006 elején teszi közzé azt a vitaanyagot, amely alapján az érintettek kifejthetik álláspontjukat. Az Európai Parlamentben (EP) tevékenykedő lobbisták tevékenységét egyébként jelenleg külön törvény nem, csupán az EP eljárásrendje és egy etikai kódex szabályozza.
A megszavazásra váró lobbitörvény célja az igazságügyi tárca szerint az lenne, hogy biztosítsa a lobbizás nyilvánosságát, meghatározza a döntéshozó személyek és a lobbisták kapcsolattartásának szabályait, és rögzítse e tevékenység alapvető előírásait, valamint hogy hatékonyan szolgálja a korrupció elleni fellépést is.
A tervezet szerint lobbitevékenységet természetes vagy jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet folytathatna, ha szerepel az e célra létrehozott nyilvántartásban. Külön regisztráció rögzítené a természetes személyeket és egy másik a jogi személyeket, szervezeteket. A lobbisták igazolvánnyal dolgoznának majd, és negyedévente be kellene számolniuk tevékenységükről. A tájékoztatójuk a nyilvántartást vezető szerv honlapján bárki számára hozzáférhető lenne.
Garanciális követelmények
A javaslat részletezi a lobbizók alapvető magatartási szabályait és az összeférhetetlenségi előírásokat mint garanciális követelményeket. Ennek értelmében a lobbizás valamilyen közhatalmi döntés befolyásolására irányul, de az olyan lobbizás, amelynek az a célja, hogy a közhatalmi döntést hozó szerv ne tegyen eleget valamilyen jogszabályi kötelezettségének, tilos. A lobbista személyes kapcsolatfelvételt kezdeményezhet a közhatalmi döntést hozó szervvel, írásbeli javaslatai nyomán lehetősége nyílik személyes meghallgatásra az országgyűlési, önkormányzati bizottságokban, az illetékes miniszternél.
Bukhat a törvény
Parlamenti szakértők szerint azonban két ponton is elbukhat a javaslat: egyrészt az „értetlenség” miatt, ugyanis a törvény működése és célja nem követhető a magyarországi viszonyok között. Másrészt pedig azért, mert a képviselőknek nem feltétlenül érdekük a lobbitörvény működtetése, a honatyáknak ugyanis felszólalásuk előtt jelezni kellene anyagi érintettségüket a képviselt üggyel kapcsolatban. A Világgazdaság szerint a törvény ezen, a kormány által egyetlen kétharmados részként megjelölt passzusa a képviselői jogállásról szóló törvényt érintve ki is kerül majd a javaslatból, a Fidesz ugyanis nem támogatja azt.
A törvény körül azonban koncepcionális polémia is folyik, miszerint a törvény nemcsak a jogalkotásra, hanem a jogalkalmazásra is vonatkozna, így egyedi ügyekben is lehetne lobbizni. A Fidesz szerint ez veszélyes része az előterjesztésnek, a kormányoldal szerint viszont erre nézve is tartalmaz garanciát az előterjesztés, miszerint „a lobbitevékenység nem irányulhat arra, hogy a közhatalmi döntést hozó szerv jogszabályban meghatározott kötelezettségeinek ne tegyen eleget”.
A törvénnyel kapcsolatban többek között felmerült még az is, hogy miért csak egyetemi végzettségű lobbista folytathat érdekérvényesítést.
A civil szervezeteknek nem tetszik
Ezen túlmenően a civil szervezetek sem szimpatizálnak az előterjesztéssel, mondván, a javaslat szerint a nonprofit szervezetek nem képviselhetik érdekeiket úgy, mint a profit alapon működő társaságok. Mivel a civil szervezetek nem üzletszerű érdekérvényesítők, ezért az ő kifogásuk miatt akár az Alkotmánybíróság elé is kerülhet a törvény.
Petrétei József igazságügy-miniszter előterjesztőként egy múlt heti konferencián azonban azzal érvelt, hogy ha egy civil szervezet folytat tagsága érdekében egyeztetést egy minisztériumi vezetővel, az nem lobbizás, így nem kell a szervezetet nyilvántartásba venni, és nem kell jelentést készíteni, tehát a már kialakult rendszer működhet tovább – írta a Világgazdaság. Az azonban tény, hogy a javaslat a civilek véleményezési jogát nem szabályozza, a törvény személyi hatálya nem terjed ki a társadalmi szervezetekre.
