A játék
A parlamentnek benyújtott költségvetési törvényben jövőre 10 787 milliárd forint, azaz a bruttó hazai össztermék (GDP) 46,4 százaléka szerepel a kiadási oldalon. A koltsegvetes2006.hu játék úgy számol, hogy mivel 10 millió a magyarországi népességszám, éves szinten mindenkire 1,1 millió forint jut ebből az összegből. Ez pedig havonta 89 900 forintot jelent állampolgáronként – ezt az összeget lehet elkölteni az internetes játék során. „Mindenki kipróbálhatja, milyen pénzügyminiszternek lenni” – írja a játék bevezetője, azaz eldönthetjük, mire költsük el ezt a pénzt.
Kevesebb mint két héttel a megjelenése után több mint kétezren töltötték ki érvényesen a pénzügyi tárca büdzséjátékát. A tárca ezzel második alkalommal szeretné a lakosság számára is megmutatni, hogy mekkora felelősség és milyen körültekintést igényel a költségvetés elkészítése. Az elképzelés szerint az egy lakosra jutó 89 900 forintnyi havi költséget kell tíz terület között felosztani. Kevesebbet költhetünk, többet azonban nem.
A FigyelőNet egy adott pillanat számait összesítette, s ismerteti a lakosság által jelzett igényeket.
A játék felkeltette a lakosság érdeklődését, bár azt nem lehet mondani, hogy túlterhelték az érdeklődők a Pénzügyminisztérium szervereit.
A 2300 körüli kitöltő 87 százalékra csökkentené az állami működés, illetve a törvénykezés költségvetését. Azon belül 242 százalékra, azaz 21 forintról 51 forintra emelnék a párttevékenységek támogatását, de 79 százalékra csökkentenék a törvényhozó és végrehajtó szervek pénzét. Ez utóbbira az átlagos kitöltő 2805 forintot költene a tárca által eredetileg javasolt 3543 forint helyett.
Az átlagos felhasználó gyakorlatilag nem változtatna a védelmi és biztonsági költségvetés összességén, de azon belül 92 százalékra mérsékelné a honvédelmi, illetve a polgári védelmi kiadásokat, miközben az eredeti 135 százalékára emelné a tűzoltóság és katasztrófavédelem kiadásait.
A szintén változatlanul hagyott oktatási költségvetésen belül többet költenének kutatás-fejlesztésre, valamint 12 százalékkal emelnék a középfokú oktatás büdzsékeretét. Az egészségügyön belül is kutatásokra fordítanának többet az adózók.
Kutítanák viszont a szociálpolitikai juttatásokat, igaz, mindössze 4 százalékkal, a nyugdíjakat pedig 2 százalékkal. De nem úszná meg a mérséklést a kultúra és a vallás sem. Hitéleti tevékenységre az eredetileg javasolt összeg 69 százalékát adnák az adózók, miközben emelnék a sport és szabadidős tevékenységek költségvetési támogatását, mégpedig 12 százalékkal.
Érdekes módon a vasúti közlekedést támogatja az átlagos adózó. Ennek az ágazatnak 14 százalékkal növelnék meg a költségvetési keretösszegét, míg a közúti közlekedését 2 százalékkal leszállítanák. Az átlag adózó a gazdaságfejlesztési támogatások keretét is emelné 9 százalékkal.
Kevesebbet költene viszont a mezőgazdaságra, mégpedig 8 százalékkal, ám 10 százalékkal többet környezetvédelemre.
Az államadósság kezelésére gyakorlatilag az eredeti javaslatnak megfelelő összeget szánnák a kérdőívet kitöltők.
