Az ipari tárca – megalapozandó egy új technológiapolitika kidolgozását – szükségesnek tartja a gazdaság műszaki átvilágítását. Az ezt szolgáló felmérésnek egyebek közt a hazai innovációs rendszer tartalékait is fel kellene tárnia.
A tervezett műszaki átvilágításnak arra kell majd választ adnia, hogy melyek a Magyarország számára legfontosabb, csúcstechnológiát, illetve húzóerőt képviselő iparágak. Hegyháti József, az ipari minisztérium helyettes államtitkára szerint mintegy 15-20 olyan vivőtechnológiát lehet majd meghatározni, amelyhez kapcsolódhatnak a vállalati fejlesztések, egyetemi kutatások. A központi pénzeket ezek finanszírozásának könnyítésére lehet majd felhasználni.
A “másállapotban” lévő (a korábbinál már korszerűbb szerkezetű, de a “kívánt állapottól” még igencsak távol lévő) ipar innováció iránti kereslete egyelőre még nem alakult ki – véli az államtitkár-helyettes. Az előrelépéshez az iparvállatoknak nem feltétlenül több pénzre van szükségük; jól átgondolt adótechnikai eszközökkel, különféle kedvezmények nyújtásával, az amortizáció gyorsításával adott esetben nagyobb eredményeket lehet elérni. Kutatás-fejlesztésre a mostaninál lényegesen többet kellene fordítani: az ez irányú ráfordítások GDP-hez viszonyított arányának az ezredfordulóra ismét el kellene érnie a 1,5 százalékot. (Tavaly valamivel több mint 40 milliárd forintot költöttek az országban kutatás-fejlesztésre. Az idén ez az összeg várhatóan 50 milliárd forint körül alakul, ami gyakorlatilag a reálérték megtartásának felel meg. Tudván azonban, hogy a K+F ráfordítások 1989. és 1995. között reálértékben 60 százaléknál is nagyobb mértékben csökkentek, a szintentartás már önmagában is eredménynek tekinthető.)
A hosszú távra szóló technológiapolitika közvetlen és közvetett eszközökkel kívánja növelni a kutatás-fejlesztés iránti keresletet, élénkíteni a K+F tevékenységet. A tervek szerint a közvetlen motiválás eszköze lehet a vállalati projektek pénzügyi támogatása, a kockázat megosztásával. Siker esetén mód van kamatmentes visszatérítésre, sikertelenség esetén elengedhető a kölcsön. A nemzetközi együttműködési projekteknél a ráfordítási költségek fele központi forrásból finanszírozható. A technológiai transzfer, a külföldi szabadalmaztatás támogatása szintén a közvetlen eszközök közé számít. Vissza nem térítendő, illetve kamatmentes kölcsön adható az iparvállalatok azon minőségügyi és környezetvédelmi beruházásaihoz, amelyek növelik piaci esélyeiket. A közvetett eszközök közül kiemelhető például az állami hitelgarancia nyújtása, a korszerű gépek, műszerek és berendezések beszerzési költségeinek 25-50 százalékos visszatérítése, a vámköltségek csökkentése. Az új technikák-technológiák elterjesztéséhez kapcsolódó piacépítési és információs tevékenység költségeinek adójóváírása az ipari tárcánál formálódó elképzelések szerint elérhetné a 30 százalékot.
