A külkereskedelmi áruforgalom hiánya az év első felében 1,5 milliárd dollár volt – félmilliárddal kevesebb az előző év hasonló időszakáénál. Pozitív szaldót csak az élelmiszer-ágazat tudott felmutatni. A szaktárcánál bíznak benne: a tavalyi hárommilliárd dolláros agrárkiviteli rekordot az idén is sikerül megismételni.
Az export-import olló az idei első félévben tovább javult. A kivitelnek az egy évvel korábbihoz mért 5,6 százalékos növekedéséből, illetve a behozatal 2,5 százalékos csökkenéséből adódó 8,1 százalékos mutató kedvezőbb a múlt félévinél (lásd grafikonunkat). Az áruforgalmi deficitből a fizetési mérleget 1 milliárd dollár terheli – jelentette be Berényi Lajos, az IKM megbízott közigazgatási államtitkára. A bérmunka-export az átlag feletti mértékben, 25-28 százalékkal nőtt, ami főként a feldolgozóiparon belül, a könnyű- és a gépiparban jelentkezett.
A turizmusból származó bevétel – amelyről öthavi adatok állnak rendelkezésre – 30 százalékkal nőtt, értéke 700 millió dollár; az egyenleg itt 310 millió dolláros aktívumot mutat, szemben a tavalyi hasonló időszakban regisztrált 42 millió dolláros passzívummal. Ugyanebben a periódusban 693 millió dollár értékű külföldi működőtőke érkezett a gazdaságba – itt a javulás közel 50 százalékos.
Az emlékezetes tavalyi agrárexport-boom jelentős részben a búza világpiaci árrobbanásának volt köszönhető; ennek hatására a tavalyi mezőgazdasági kivitel csaknem húsz százalékát, összesen több mint 560 millió dolláros forgalmat értek el a – közvetítőkön keresztül zömmel a FÁK-ba szállító – búzabizományosok. Ez olyan nagy arány, amelyet mértéktartó szakemberek megismételhetetlennek tartanak. E nagy exporttétel nélkül meglepő az agrártárca első féléves gyorsmérlege, miszerint a kivitel értéke 1,11 milliárd dollár – időarányosan fél százalékkal több, mint tavaly. A 443,8 millió dolláros importot (a tavalyi 86,5 százaléka) levonva az aktívum 666,4 millió dollár – 13 százalékkal magasabb az 1995 első félévinél.
Az agrárexport szerkezete alaposan megváltozott az idén, elsősorban a feldolgozott termék, ezen belül is a sertés-, a szarvasmarha- és a baromfiágazat eredményei hatására. Az állati termékek kivitele és az élőállat-szállítás 20,6 százalékkal, a zsírok, olajok, viasz exportja 18,8 százalékkal, az élelmiszerkészítményeké és az italoké 21,8 százalékkal volt több, mint a tavalyi első hat hónapban. Ám a növényi termékek exportja az azonos időszak kivitelének csak 57,3 százalékát érte el.
Sertéshúsfélékből 77 százalékkal, a baromfitermékeknél átlagosan 17 százalékkal volt nagyobb tömegű az árukivitel. Ez azért is meglepő, mert az exporttámogatások csökkentése és a tavalyi árrobbanással megdrágult abraktakarmány éppen ezt a két területet sújtotta leginkább. Benedek Fülöp, az agrártárca közigazgatási államtitkára szerint azonban nem a takarmánydrágulás, sokkal inkább a beígért harminc százalékos energia-áremelés veszélyezteti az állattartók árait, külpiaci sikereit.
Az első félév alapján mindenesetre az agrártárcánál úgy ítélik meg, hogy a 2,7 milliárd dolláros előirányzatot meghaladja majd az idei exportbevétel, s ismét esély van akár a 3 milliárdra is. A mezőgazdasági kivitel eredményeit az ipari minisztériumban némiképp másként látják. A tárca kimutatása szerint az élelmiszerek, italok és a dohány idei első hat hónapjának exportadatai elmaradnak a tavalyi azonos időszakétól (lásd grafikonunkat), s az aktívum is kisebb. Az eltérésben azonban az agrártárca szakemberei szerint nincs huncutság. Az FM-ben ugyanis a külkereskedelmi engedélyezésben használatos vámtarifa áruosztályai szerint HS illetve az erre épülő CN-kódban adták meg a forgalmi adatokat, az IKM-ben pedig az OECD-ben szokásos SITC-ban. Az utóbbiban azonban más kategóriába – és nem az élelmiszer-ipari termékek közé – soroltak több agrárterméket. Pedig például az olajosmagvakból ez idáig 32,4 millió dollár, az állati zsírokból 5,7 millió, a növényi olajokból 33,5 millió, az egyéb állati eredetű nyersanyagokból 49,7 millió dollár volt az export – ezeket a tételeket is beszámítva a két tárca adatai közti különbség lényegében eltűnik.
Egyes független szakértők azonban egyetértenek a szaktárca államtitkárával, miszerint – ha rendkívüli esemény nem jön közbe – reális az agrártárca hárommilliárd dolláros exportreménye. Sikerült tehát hússal, csirkével pótolni a búzaexport-bevételt. A kivitel iránya is ennek megfelelően változott. A tavalyi nagy gabonavásárló FÁK-ba csaknem húsz százalékkal kevesebb agrárterméket szállítottak, de dinamikusan növekedett az elsősorban EU-n kívüli OECD-országokba irányuló, zömmel feldolgozott élelmiszer exportja.
Kérdés azonban, nem számít-e rendkívüli eseménynek, hogy augusztusra az agrárexport támogatási kerete 87 százalékig kimerült, a maradék pedig nem lesz elég a hátralévő hónapok kiviteléhez, s a költségvetési törvény tervezett módosításával is csak mintegy 5,5 milliárd forint többletet kapna a tárca.
