A kísérleti képzést tavaly szeptemberben indították el. Az elméletét Erdélyi István tűzoltó őrnagy által készített tanulmány alapján a fővárosi Vakok Általános Iskolájával közösen dolgozta ki a tűzoltóság. A 30 órás képzésben öt tűzoltó vett részt, és az új módszer elsajátítását három tájékozódás- és közlekedéstanár segítette a vakok iskolájából.
Az elgondolás az volt, hogy a tűzoltók elsajátítsák a “vakos” technika módszertanát, figyelembe véve és felhasználva a tűzoltók speciális felszereléseit, munkaformáit, a munka közbeni mozgásformákat, testhelyzeteket. A tűzoltóknak gyakran kell vaksötétben vagy füsttel telített helyiségekben dolgozniuk, és ilyenkor a látási távolság nullára redukálódik, és a tájékozódást a hőhatás és az omlásveszély is akadályozhatja. A tűzoltók véleménye szerint ezzel a módszerrel rossz látási viszonyok között is rövidíthető az ismeretlen bevetési helyszínek felderítési ideje, biztonságosabbá tehető a beavatkozás, kezelhetőbbé válnak a stresszhelyzetek.
A fővárosi tűzoltóság azt tervezi, hogy a tájékozódási módszer oktatását a teljes állományra kiterjeszti. Ez a fajta tájékozódási módszer nagyban segítette volna a tűzoltók munkáját a miskolci paneltűznél, illetve a budapesti műegyetemi tragédiánál.
A tavaly augusztusi miskolci paneltűzben egy édesanya és két gyermeke vesztette életét, mert a nagy füstben, kúszva közlekedő tűzoltók nem találták meg az ajtót. A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem K épületének pincéjében oltás közben három tűzoltó vesztette életét, hét másik füstmérgezést kapott. A labirintusszerű és a sűrű, fekete füst miatt átláthatatlan helyiségekben a tűzoltók eltévedtek.
