Felügyelt elnök

Az ellenzék szerint a kormányfő bizalmasa ül a politikai semlegességet igénylő pozícióba

Farkas István is nyilvánvalóan átgondolta, hogy egy politikai játszma részesévé válik, ha elvállalja a megbízást – ezekkel a szavakkal „üzent” a múlt héten a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) élére kiszemelt szakembernek Varga Mihály, az Országgyűlés költségvetési bizottságának fideszes elnöke. Az ellenzék véleménye szerint ugyanis a most távozó előd, az átlagember számára tavaly júniusi megveretése kapcsán ismertté vált Szász Károly legfőbb „bűne” az, hogy ráirányította a figyelmet az úgynevezett brókerbotrányra. A Fidesz egyértelmű kapcsolatot látott a Pannonplast szabálytalan tőzsdei felvásárlásával feltáruló milliárdos sikkasztási ügy szálai és a politika között, s e kapcsolat a fő gyanúsított, Kulcsár Attila kiemelt ügyfélkörében fellelhető személyek miatt leginkább a baloldal felé mutat.

KILÓG A LÓLÁB? Az ellenzéki párt (és több SZDSZ-es politikus) szerint tehát „kilóg a lóláb”: a PSZÁF irányítását egyszemélyi vezetés helyett a Felügyeleti Tanáccsal felváltó új törvénnyel csak az volt a kormánykoalíció célja, hogy Szász Károly posztjának megszüntetésével „kigolyózza” a szervezet éléről a kényelmetlenné vált elnököt. Az előző, még az Orbán-kormány idején elfogadott, a számos pénzügyi területet integráló „szuperfelügyeletet” életre hívó jogszabály ugyanis – ha nem is betonozta be – nehezebbé tette a mindenkori parlamenti többség számára a hat évre kinevezett elnök lecserélését. A törvénymódosítással azonban gyakorlatilag megszűnik a jelenlegi vezető beosztása.

Kormányoldalon persze tagadták a politikai kinevezés vádjait, és továbbra is azzal érveltek, hogy a betétesek és befektetők védelme kívánta meg a felügyelet irányításának átalakítását. A hosszas politikai viták után az ellenzék tiltakozása ellenére elfogadott jogszabállyal – amely első változatában a köztársasági elnök kérésére az Alkotmánybíróság előzetes normakontrollján néhány ponton elvérzett – szerintük a szervezet nagyobb lehetőségeket kap, akár az olyan visszaélések megelőzésében is, mint például az ingatlanszövetkezetekkel kapcsolatos csalások, amelyeket rendre Szász Károly hibájának rótt fel a kormánykoalíció és legutóbb az ombudsman (lásd külön). A Felügyeleti Tanács élére kijelölt Farkas István kinevezése körüli politikai csatározások mindenesetre azt jelezték, hogy a szervezet és a vezető személye továbbra is folyamatosan a viták kereszttüzében marad.

Farkas István  Az idén 54 éves, angolul beszélő közgazdász a rendszerváltás előtt a hetvenes évektől a Pénzügyminisztériumban dolgozott, és egészen a miniszterhelyettesi pozícióig vitte. 1989 szeptembere és 1990 májusa között Medgyessy Péter mögött a második ember volt a tárcánál, az adótörvények előkészítését felügyelte. A kilencvenes évek elején egy ideig egy nemzetközi tanácsadó cégnél, majd – az ING magyarországi leánybankjánál – éppen Rejtő E. Tibor, a K&H volt vezérigazgatójának beosztottjaként – dolgozott. A Horn-kormány idején, 1994 szeptembere és 1995 májusa között főcsoportfőnökként a bankprivatizáció kormánybiztosa, az Állami Vagyonkezelő Rt. elnöke lett. Állami megbízatásai után ismét a magánszektorban kötött ki: 1995-től az HSBC-től a Citibankig nagy nemzetközi pénzügyi intézmények itteni érdekeltségeinek vezetésében bukkan fel, és a PSZÁF elődje, az Állami Pénz- és Tőkepiaci Felügyelet, illetve az Országos Betétbiztosítási Alap megbízásából foglalkozott bankok, befektetési szolgáltatók ellenőrzésével. 1999-től létezik saját tulajdonában és egy ideig ügyvezetősége alatt is működő családi cége, a FI-AD Tanácsadó Kft. Nevét 2000-től megtalálhatjuk a Fraternité Tanácsadó Kft. igazgatóságában – Bokros Lajos volt, és Draskovics Tibor jelenlegi pénzügyminiszterek társaságában. 2002-től a Magyar Exporthitel Biztosító és a Magyar Export-Import Bank elnöke, 2003-ig tagja volt a Pénztárak Garancia Alapja igazgatóságának, valamint 1998 és 2001 között a Pénztártanácsnak.

„Ha piros a lámpa, nem mérlegelem, jogos-e, hogy piros, megállok. Éppígy nincs jogom bírálni az Országgyűlés által megszavazott, a köztársasági elnök által kihirdetett új PSZÁF-törvény születésének körülményeit” – ezt a „politikasemleges” választ adta Farkas István ellenzéki képviselőknek, akik a költségvetési bizottság ülésén arról faggatták: nem zavarja-e, hogy egy politikai játszma részeseként kerül a hatóság élére. „Ha látnám, hogy a bizalom velem szemben annyira megingott, hogy az már a felügyelet tekintélyét és szakmai működését veszélyezteti, szó nélkül lemondanék” – mondta Farkas István.

Az új vezető előtt, akinek a megbízatása egyébként hat évre szól, kényes évek állnak. Folyamatosan bizonyítania kellene politikai függetlenségét azok előtt is, akik most egyértelmű pártossággal gyanúsítják, és akik – a 2006-os parlamenti választást követően – akár már két év múlva, hatalmi pozícióból is próbára tehetik a fogadalmát. Miként 2000-ben tiltakoztak az akkor ellenzékben lévő szocialisták és szabad demokraták a miniszterelnök Orbán Viktor személyes jó barátjának tartott Szász Károly kinevezésekor, most szintén azt hozta fel ellenzék a jelölt ellen, hogy a jelenlegi kormányfő bizalmasa kerülne erre a politikai semlegességet igénylő posztra. Farkas István életútja (lásd külön) szerintük egyértelmű bizonyítja a szocialista kötődést, hiszen fontosabb posztjaira mindig szocialista kormányzás idején került, ráadásul beosztásai Medgyessy Péterhez is mutatnak kapcsolatot. Még azt a könnyen cáfolható vádat is felemlegették, hogy az Eximbank és a Mehib elnökeként az ő közreműködésével kapott 2,5 milliárd forintos állami hitelt a nagyváradi plaza beruházáshoz a kormányfő jó barátja, a K&H-ügyben is érintett Mudura Sándor – holott e hitelt 2002 nyarán, Farkas elnöki kinevezése előtt hagyta jóvá az Eximbank.

Az általa felemlegetett bizalom tehát jelenleg kizárólag „balról” jön: a költségvetési bizottságban az ellenzék ellene szavazott, és a parlamentben is csak másodszorra sikerült megválasztania a szűk kormánytöbbségnek (az első alkalommal a szocialisták nem voltak elegen, hogy a határozatképességet biztosítsák, az ellenzék pedig nem nyomott gombot).

Viharos távozás Szász Károly. Vitában. Közleményözön közepette távozik posztjáról Szász Károly, a PSZÁF elnöke, aki előbb a sajtóban megjelent, 80 millió forintos végkielégítéséről szóló hírt volt kénytelen cáfolni azzal, hogy „csak azok a juttatások járnak, amelyeket a hatályos törvények a felmentés tekintetében a köztisztviselőknek, egyebekben pedig az államtitkároknak biztosítanak”, majd az ombudsmannal és immár nem először a szocialistákkal is vitába keveredett. A Baumag ingatlanszövetkezet ügyét vizsgáló Lenkovics Barnabás ugyanis arra a következtetésre jutott, hogy a PSZÁF jogelődeivel együtt 1995 óta folyamatosan hozzájárult ahhoz, hogy az ingatlanszövetkezetek esetében fennmaradjon az alkotmányos jogokkal összefüggő visszás állapot. Jóllehet az iratokból megállapítható, hogy a PSZÁF engedély nélküli pénzügyi szolgáltatás miatt büntető feljelentést tett a szövetkezet elnöke ellen, egyidejűleg azonban nem élt azzal a jogával, hogy megállapítsa, a szövetkezetek tevékenysége pénzügyi szolgáltatásnak minősülő betétgyűjtést takar, és megtiltsa annak folytatását. A PSZÁF álláspontja szerint viszont az ombudsman jogi és vizsgálati tévedések halmazán alapuló megállapításokat tett, hiszen a szövetkezetek felügyelete soha nem tartozott a pénzügyi szuperfelügyelet hatáskörébe, a veszélyekre pedig folyamatosan hívta fel fizetett hirdetéseiben az emberek figyelmét. Az MSZP persze kapva kapott az ombudsmani megállapításokon: a párt „megnyugtatónak tartja”, hogy a jelentés elmarasztalja a felügyeletet és annak – ahogyan fogalmaznak – „nagyhatalmú” vezetőjét. Az MSZP erre alapozza azt, hogy az elnöknek nem jár végkielégítés, hiszen „hozzájárult ahhoz, hogy közel húszezer ember pénze beragadjon a betétgyűjtő szövetkezeteknél”.

ÚJ IRÁNYÍTÁS. Farkas István előtt nem csak politikailag, szakmailag is nagy a kihívás. A módosított törvény értelmében ugyanis az új elnöknek az eddigitől gyökeresen eltérő módon kell kormányoznia azt a szervezetet, amely az utóbbi négy évben Szász Károly egyszemélyi vezetése alatt immár összecsiszolódott, és a szakma véleménye szerint is hatékonyabban működött, mint a korábbi, részterületenként tagolt irányítás. A Szász Károly által betöltött poszt most tehát kettéválik: az eddigi egyszemélyi irányítás helyébe egyfelől a testületi döntések alapján működő Felügyeleti Tanács lép, az operatív vezetési feladatok pedig egy főigazgatóra szállnak. Az új elnök mindenesetre azzal érvelt a parlamenti meghallgatás során, hogy mindig is az elkülönült elnök-vezérigazgatói pozíciókon alapuló irányítási modell híve volt, amelyben automatikusan biztosított a kontroll.

Aligha lesz könnyű dolga a tanács munkájának irányításában, hiszen a testület tagjait „készen” kapja a miniszterelnöktől, közvetlen kollégáinak kiválasztásába nem volt beleszólása. A felügyeleti tanács tagja lesz várhatóan Náray László, a PSZÁF jelenlegi elnökhelyettese, Asztalos László, a felügyelet egyik elődszervezete, az annak idején éppen a PSZÁF-ba beolvasztott Biztosítási Felügyelet ex-elnöke, továbbá Miklós Gábor, a Magyar Külkereskedelmi Bank vezérigazgató-helyettese. A testület az elnök és a három tag részvételével működőképes. (A miniszterelnök az ötödik hely betöltésére később tesz javaslatot.)

A PSZÁF gyakorlati munkáját irányító főigazgatói poszt várományosa Mátrai Miklós, az Allianz-Hungária Rt. vezérigazgató-helyettese, aki évekkel ezelőtt a Bankfelügyelet elnöki posztját is betöltötte. Az öttagú tanács működésével kapcsolatos elképzeléséről egyelőre annyit árult el az elnökjelölt, hogy az testületként fog működni, szavazat egyenlőség esetén az elnök voksa dönt, mindazonáltal konszenzusos döntésekre fog törekedni.