Belföld

Gyurcsány levélben mondta le a meghallgatást

Néhány korábban felmerült kérdésre választ adott a volt kormányfő a 2002-2010 közötti jogsértésekkel kapcsolatban.

A szocialista politikus az Országgyűlés elnökének küldött levelében úgy ítéli meg, az albizottság alkalmatlan feladatának teljesítésére, mert tagjai közül többen sértettként, vagy sértettek jogi képviselőjeként, terrorcselekmény előkészületével és az alkotmányos rend elleni szervezkedéssel meggyanúsított személy védőjeként közvetlenül érintettek a testület vizsgálatát képező cselekményekben. Az albizottság tevékenységét “rosszindulatú, hazug politikai színjátéknak” nevezi.

Gyurcsány Ferenc a levelében közölte: annak ellenére, hogy nem megy el a pénteki meghallgatásra, néhány kérdésre írásban válaszol a 2006 őszén történtekkel kapcsolatban.

Megrázó beszéd volt

Úgy fogalmazott: tudja, hogy sokakat megrázott és felháborított az őszödi beszédként ismertté vált beszéde, érti és elfogadja, hogy belső politikai vitában használt szenvedélyes túlzásai, túlfűtött megfogalmazásai sérthették a választók egy részének érzékenységét, megingathatták hitüket a kormányban. Ezt akkor is fontos és mérlegelendő körülménynek tartja, ha szerinte sokan voltak és vannak olyanok is, akik megértették a szöveg valóságos üzenetét, és hazugság helyett igazságbeszédként tartják azt számon.

A volt kormányfő hangsúlyozta ugyanakkor, hogy a felháborodás, a kormány ellen megfogalmazott bármilyen éles kritika sem teszi jogszerűvé azt a felfordulást, azt a rombolást, amelyet megdöbbenve és megütközve tapasztalt az ország többsége 2006. őszén.

“Nincs ok megérteni és felmenteni az elszabadult brutalitást, a rendőrök megtámadását, a televízió felgyújtását. A kormányt szabad kritizálni, lehet ellene tüntetni, de az alkotmányos rendre, a köztársaságra nem lehet rátámadni, márpedig a demonstrálók jelentős része, a hangadók ezt tették” – szögezte le.

A Fideszig vezetnek a szálak?

Gyurcsány Ferenc emlékeztetett arra, a Fidesz 2006 végén keresetet nyújtott be Vadai Ágnes ellen azt sérelmezve, hogy a szocialista képviselő egy sajtótájékoztatón azt mondta: “bizonyíték van arra, hogy a szervezett rendbontók politikai kapcsolatai nem kizárólag a szélsőjobboldalhoz – Hatvannégy Vármegye, Lelkiismeret ’88 vagy a kuruc.info köré csoportosuló személyekhez – kötődnek, hanem egészen az Orbán Viktor irányította Fideszhez vezetnek.”

Felidézte: a Fidesz keresetében annak megállapítását kérte, hogy Vadai Ágnes valótlanságot állított, de jogerősen elvesztette a pert, vagyis – mint írta – a bíróság szerint a képviselő igazat mondott akkor, amikor azt állította, hogy a Fidesznek politikai kapcsolatai voltak a szervezett rendbontókhoz.

Azt írta Kövér Lászlónak, hogy 2006. őszén a jobboldal, a Fidesz és a “Fidesszel egy tőről fakadó jobboldali radikális csoportok” által hosszú évek óta épített gyűlölet talált önmagának hamis önigazolást és ürügyet a baloldali-liberális koalíció megbuktatására. “Meggyőződésem, hogy önök érdekeltnek gondolták magukat, hogy minél nagyobb legyen a felfordulás, és a fenti bírósági ítélet alapján bizonyítva látom azt is, hogy ott álltak a rendzavarás hátterében” – tette hozzá.

Sajnálja az ártatlanokat

A volt miniszterelnök véleménye szerint ma már tudni lehet, hogy a rendőrség nem volt kellően felkészülve a kialakult helyzet kezelésére. Tragikusnak tartja, hogy ártatlan civilek és munkájukat tisztességgel végző rendőrök százai sebesültek meg, ami miatt a sajnálatát fejezte ki.

Gyurcsány Ferenc úgy látja: a rendőrök – minden hiányosság ellenére – a köztársaságot, annak intézményeit védték, a demonstrálók jelentős része pedig átlépve az alkotmányosság kereteit, a köztársaság rendjére tört. “Ezért én, és az akkori kormánypártok alapvetően a rendőrök, és (…) a köztársaság pártján álltunk, önök ezzel szemben a bajkeverőket, a randalírozókat mentették” – írta az Országgyűlés elnökének.

Határozott, de jogszerű fellépést kért

Kitért arra: miniszterelnökként természetesen többször is beszélt a rendőri vezetőkkel, részt vett a nemzetbiztonsági kabinet ülésén, tájékoztatót, értékelést kért, továbbá megfogalmazta elvárásait.

“Ez utóbbiak világosak voltak: a rendőrség minden rendelkezésére álló eszközzel, határozottan, de természetesen jogszerűen eljárva védje meg a közrendet. Akkor követtem volna el hibát, ha nem ezt teszem. Konkrét rendőri intézkedésre utasítást nem adtam, mert nem adhattam: nem volt hozzá jogom, speciális szakértelmem, és késztetésem sem. Nem így kormányoztam” – olvasható a levélben.

“Nincs alkotmányos kötelezettsége”

Gyurcsány Ferenc álláspontja szerint az albizottság az összetétele miatt elfogult, így politikai értelemben illegitim.

Megfogalmazása szerint ha törvény vagy az alkotmány kötelezné rá, akkor nem lenne választása és részt venne az albizottság ülésén, de ilyen alkotmányos kötelezettsége nincsen. Ezt egy alkotmánybírósági határozatra hivatkozva állítja, amely szerint a parlamenti bizottságok alkotmányellenes helyzetben működnek, ezért annak megszüntetéséig az országgyűlési bizottságok vizsgálatainak “az érintett személyek önkéntes együttműködésén kell alapulniuk”.

Értetlenségét fejezte ki amiatt, hogy az albizottság elnöke ezzel szemben alkotmányos kötelezettségéről beszélt, ezért kifogásolta a fideszes politikus felkészültségét.

“Összességében tehát azt mondhatom, hogy nincs okom arra, hogy önkéntesen részt vegyek egy rosszindulatú, hazug politikai színjátékban” – közölte a házelnökhöz címzett levelében a volt kormányfő.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik