Noha „csak” a várakozásoknak nagyjából megfelelő inflációs adatok láttak napvilágot kedden, a piaci szereplők érezhetően fellélegeztek a számok láttán. Az egy héttel korábban megjelent, és a vártnál jóval magasabb államháztartási hiányról szóló bejelentés ugyanis felerősítette a vészmadarak hangját, s egy hétig könnyű volt a ténylegesnél rosszabb színben látni a magyar gazdaságot. A mostani kedvező piaci reakció üzenete az, hogy az államháztartás hiányától eltekintve a gazdaság alapvetően egészségesen fejlődik. Persze csak önmagában nézve, mert visegrádi összehasonlításban nehéz olyan mutatót találni, amelynek tekintetében jól állnánk.
Az augusztusi inflációs adat nyomán elültek azok a félelmek, amelyek szerint akár hónapokra beragadhatott volna a fogyasztói árindex, a dezinflációs trend folytatódása immár egyértelműnek tűnik. Az augusztusi éves infláció ugyan megegyezik a júliusban mért 7,2 százalékkal, de az év végére az optimisták szerint akár 6 százalék alá csökkenhet az árindex. A pénzügyminiszter és a piaci elemzők véleménye nagyjából megegyezik abban is, hogy a jövő év végére elérhetőnek tűnik a 4 százalék körüli inflációs cél. Arról azonban nem szabad megfeledkezni, hogy a régióban még ezzel is majdnem „bajnokok” leszünk: Lengyelországban és Csehországban is alig 3 százalék fölé várható a jövő évi infláció, egyedül Szlovákia produkálhat nagyobb számot nálunk.
Magyarországon a helyzet a növekedés esetében változatlan: a végleges adatok szerint is 4 százalékos volt a második negyedéves GDP-bővülés, ami nem adott okot arra, hogy az éves becsléseket módosítsák az elemzők. Így arra van ugyan esély, hogy a Csehországban 3,5 százalék körülire várt növekedést hazánk felülmúlja kissé, de a lengyelek utolérhetetlennek tűnnek a maguk több mint 5 százalékával.
