Az idei év végi inflációs cél nem teljesül, de a Magyar Nemzeti Bank (MNB) nem kíván – nem is nagyon tudna – szigorítani a monetáris feltételeken. Az MNB legújabb inflációs jelentésében az év végére elôre jelzett drágulás 5,2 százalék, 0,7 százalékkal magasabb, mint amennyit célul kitűztek, és 0,6 ponttal meghaladja a legutóbbi, novemberi prognózist. Ha helyes a jóslat, az infláció az idén gyorsul, hiszen 2002 decemberében csak 4,8 százalék volt a pénzromlás éves mértéke. 2004 végén viszont simán a 3,5 plusz-mínusz 1 százalékos célsávon belülre – a jegybanki prognózis szerint 4,0 százalékra – mérséklôdhet a pénzromlás.
Ezúttal az MNB 245 forint/euró árfolyam föltételezésével számolt (az elôzô jelentés elhíresült 238–242 forintos deklarációjával szemben). Vagyis, mint az a sáv elleni roham után nyilvánvaló volt, a jegybank szakított a „minél erôsebb az árfolyam, annál jobb” politikájával. Az idei kilátások ráadásul a valamivel gyengébb forint, a dollár leértékelôdése és a magasabb olajár miatt már eleve romlottak.
Ám nem csak a külsô tényezôkkel vannak bajok, a fiskális politika ugyanis az idén nem kevesebb mint 1,3 százalékponttal növeli az inflációt – számolnak az MNB-ben. Ez meglepheti azokat, akik úgy gondolták: a tavalyi horribilis hiány után immár vége a lazításnak. Csakhogy az áthúzódó költségvetési hatások tovább dagasztják a keresletet.
Január végére 14,18 milliárd euróra – az elôzô hónap végéhez képest 4,27 milliárd euróval – duzzadt a nemzetközi tartalékállomány. A hónap közepi roham után már voltak visszaváltások, így a konverzió a roham során meghaladhatta az ötmilliárd eurót. Ugyanakkor „a követendô monetáris politika az inflációs célokat, nem pedig a spekulánsok kivonulását szolgálja” – jelentette ki Járai Zsigmond jegybankelnök.
