 |
| Infobörze a Műegyetemen. Változó elvárások. |
Ma már csupán a legendákból ismerik az állásbörzék hőskorát az egyete-misták: annak idején egy diáknak elég volt elegánsan felöltöznie, hogy a nap végén zsebében egy jól fizető állással távozzon. A múltban néhány óra sem kellett hozzá, hogy az arra kialakított fülkékben, helyben átessen az állásinterjú megpróbálta-tásain és az egész munkahely-keresési procedúrán. Ma az interjúfülkék kínálkozó sora helyett az odalátogató diák megnézheti egy öltönyház kollekcióját, elolvashatja a cégek öntömjénező prospektusait, esetleg búfelejtőnek elnyalogat-hatja a pultnál kezébe nyomott fagylaltot. A standok között keresgélve azzal szembesül, hogy – a börze nevével ellentétben – az állásajánlat ritka, a legtöbb cég csak saját önéletrajzi adatbázisának feltöltésére vagy reprezentációra használja az alkalmat.
KICSI A REMÉNY. „Az állásbörzékre is rányomta a bélyegét, hogy a felsőoktatásból érkező diplomásáradatból a cégek már feltöltötték álláshelyeiknek a jelentős részét” – indokolja a változást Tóth Sándor, az Infobörze szervezője, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Karrier Központjának vezetője. A mai friss diplomásoknak fel kell készülniük arra, hogy akár hosszú hónapokig sem találnak végzettségüknek megfelelő állást. A pályakezdők iránti kereslet napjainkban már nem bővül olyan dinamikusan, mint néhány évvel ezelőtt, viszont az egyetemekről, főiskolákról egyre több végzős kerül ki. Az elhelyezkedési esélyeket tovább rontja, hogy a már dolgozó diplomások túlnyomó többsége is fiatal, nyelveket beszélő szakember. Az állásbörzék szerepe ezért folyamatosan átalakul, egyre inkább a kölcsönös információszerzés fórumaivá válnak. A megjelenő cégek ezeket az alkalmakat a munkaerő-kínálat feltérképezésére használják fel, itt tájékozódnak a munkapiacon megjelenő pályakezdők végzettségéről, igényeiről, illetve, hogy milyen területeken kívánnak elhelyezkedni.
A másik oldalon az állást kereső diákok és friss diplomások az egyetemi állásbörzéken szerezhetnek első kézből információt arról, hogy a cégek milyen elvárásokat támasztanak velük szemben, milyen típusú szakemberekre van leginkább szükség. Ilyen alkalmakkor a diákok számára az is nyilvánvalóvá válhat, hogy az oktatásban divatosként számon tartott szakmák nem feltétlenül egyeznek meg azzal, amit a munkaadók aktuálisan keresnek. A képzések között népszerű közgazdasági, kommunikációs és jogi területek iránt az állásbörzéken is megcsappant az igény, miközben a mérnökök és a műszaki szakmákkal rendelkező pályakezdők ma is találnak számos lehetőséget. A november elején megrendezett Infobörzén például a nagyjából 500 állásajánlatnak több mint 20 százaléka informatikusoknak, 55 százaléka mérnököknek szólt, és a fennmaradó 25 százalék jutott a közgazdász, az egészségügyi, valamint a bölcsész végzettségűeknek.
„A jelentkezőknek meg kell szokniuk, hogy nem szükségszerűen a saját szakmájukban találnak állást” – mutat rá Tóth Sándor. Könnyen előfordulhat, hogy a szakmai létra vártnál alacsonyabb szintjére kerül a pályakezdő. A munkáltató szemében a ma már alapkövetelménynek számító diploma megszerzése nem annyira a szakma elsajátítása miatt fontos, a pályázó ezzel leginkább azt bizonyítja, hogy képes az élethosszig tartó tanulásra. Míg korábban az érettségi szolgált annak alátámasztására, hogy az illető képes „valamit letenni az asztalra”, ma már a diploma vette át ezt a szerepet. A cégek részéről is érthető, hogy fokozzák elvárásaikat. Például egy vevőszolgálati munkatársnak már olyan technikai ismeretekkel kell rendelkeznie, olyan bonyolult folyamatokat szükséges átlátnia, amelyekhez az érettségi nem feltétlenül nyújt elegendő tudást.
Az állásbörzéken a cégek szinte tetszésük szerint válogatnak az érdeklődők közül. Nincs szükségük arra, hogy magas fizetéssel csábítsák az álláskeresőket. Jól jelzi ezt, hogy korábban a börzén található ajánlatok rendszeres eleme volt a számszerű fizetség. Mint Tóth Sándor rámutat, ma az erre vonatkozó megjegyzésként legfeljebb annyi szerepel, hogy „versenyképes kereset” vagy „személyes megegyezés szerint”.
STABILAN MÁSÉRT. A börzék történetének tíz éve alatt – jelentős részben a gazdasági átalakulás kezdeti rohamának elmúlásával – a cégek helyzete, és részvételi motivációjuk megváltozott, új elemekkel egészült ki. A felmérések szerint a részt vevő cégek 30 százaléka komoly pr- és marketinglehetőséget lát e rendezvényekben. Létezik egy jól körülhatárolható, stabil multinacionális cégkör, amely mindenképpen megjelenik a felsőoktatási intézmények rendezvényein – például a General Electric, az ExxonMobil vagy a British American Tobacco (B.A.T) itteni érdekeltségei. Az állásbörzék üzleti szereplőinek egy másik csoportját az olyan közepes cégek adják, amelyek adott pillanatban kívánnak üres munkahelyeket betölteni. Ez utóbbi kör összetétele ennek megfelelően folyamatosan változik. A cégeknek pedig ma is kifizetődő az állásbörzén részt venni, hiszen egy stand bérlése – néhány alapszolgáltatással együtt – 200-400 ezer forintba kerül, jóval kevesebbe, mint amennyit egy fejvadász kér ugyanazért a munkaért. A B.A.T Hungary rendszeresen részt vesz a tavaszi állásbörzéken, ahol mindig konkrét állásajánlatokat kínál a pályakezdőknek. „A helyszínen az önéletrajzok fogadása mellett akár az első kompetencia alapú interjúk is elkészülhetnek” – mondja Bede Rita, a B.A.T Hungary kommunikációs vezetője. Azok az érdeklődők, akik ezen megfelelnek, lehetőséget kapnak, hogy funkcionális interjúk keretében a szakterületek vezetőivel is megismerkedhessenek. A vállalattal való szakmai ismerkedés egyik lehetőségeként a pályakezdők gyakran választják a jelentkezésnek ezt a formáját.
A CÉGEK FIGYELNEK. „A korábbi évek állásbörzéi sokkal sikeresebbek voltak, mint a mostaniak” – véli Csiszér Ágota, a Deloitte & Touche (D&T) tanácsadó cég toborzásért felelős menedzsere. Sajnos, a pályakezdőket a börzéken szerzett negatív tapasztalatok leszoktatták arról, hogy már a helyszínen beadják pályázatukat. A D&T, bár továbbra is hagyományos résztvevője marad a Budapesti Közgazdaságtudományi és Államigazgatási Egyetemen található állásbörzéknek, az utóbbi időben új eszközöket is latba vetett a pályakezdők figyelmének felkeltéséért. Ilyen a cégnél megrendezett nyílt nap, amelyre a gazdasági felsőoktatási intézmények hallgatóit hívják el. A többórás programon nemcsak a vállalatot mutatják be, de a diákok az ott dolgozókkal is megismerkedhetnek, lehetőségük van az első informális találkozásra. „A megkeresésnek ez a formája sokkal sikeresebb, mint az állásbörze” – állítja Csiszér Ágota. Mindezek ellenére a cég örülne, ha a diákok tényleges álláskeresési szándékkal látogatnák a börzéket, hiszen munkatársaik már ott a helyszínen komolyan figyelik és keresik a megfelelő jelentkezőket.
