A Szberbank székháza. Még mindig nyomasztó a fölénye.
Oroszország sokat tett azért, hogy a kommunizmus romjain megterem-tődjék egy fogyasztó-orientált, szabadpiaci gazdaság. Még mindig hiányzik azonban a kapitalizmus egyik lényeges eleme: a magántulajdonú lakossági bankok hálózata. A poszt-szovjet időszak első éveiben létrejött magánbankokat – az emberek meg-takarításaival együtt – elsöpörte az 1998-as pénzügyi válság, s a piacon továbbra is a szovjet érából örökölt, állami kézben lévő Szberbank dominál.
NYITNAK. Az utóbbi időben mindazonáltal változik a kép. Ahogyan a gazdaság tempósan gyarapszik, a bel- és külföldi magánbankok egyaránt nekiláttak lakossági üzletáguk bővítés-ének. „Közelebb, mint gondolná” – hirdetik színes óriásplakátok Moszkva centrumában a metróállomásoknál, hogy a közelben új fiókot nyitott az Alfa Bank Express.
Moszkva környékén és más városokban szintén tucatszámra létesülnek az új bankfiókok, amelyek a Szberbank palettájáról hiányzó szolgáltatásokat is kínálnak, így a 24 órás nyitva tartást és a fedezet nélküli hitelnyújtást. „Oroszország eljutott arra a pontra, ahol már nyereséges üzletet alakíthatunk ki a középosztálybeli ügyfelekre építve” – mondja Didier Alix, a francia Société Générale egyik vezetője, akinek bankja az év végéig hat fiókot tervez nyitni Moszkvában.
A pénzintézetek expanzióját pedig úgy időzítették, hogy az egybeessék annak a közeljövőben a parlament elég kerülő törvénynek az elfogadásával, amely az állami betétgaranciát kiterjeszti a magánbankoknál vezetett számlákra. Az új jogszabály szerint 620 dollárig 100 százalékos, 3720 dollárig 75 százalékos garancia lesz érvényes a betétekre. Jelenleg csak a Szberbanknál elhelyezett megtakarításokra él garancia, s ez nagyban hozzájárul ahhoz, hogy a pénzintézetnél van a teljes orosz lakossági betétállomány 68 százaléka.
Amúgy a magánbankok az új törvény nélkül is egyre több betétet vonzanak. A teljes banki betétállomány mai, több mint 40 milliárd dollárnyi összege bő kétszerese a 2001-esnek, ugyanakkor a Szberbank részesedése e szegmensben 2000-ben még 75 százalék volt, s a mostani hányad a Troika Dialog brókercég prognózisa szerint 2005-re 65 százalékra csökken. A lakossági piac legagresszívebb szereplője az Alfa, de lendületesen terjeszkednek riválisai is, mint például a Roszbank vagy az MDM Bank. „A vállalati banki szolgáltatások terén már zsugorodik a nyereségráta, és éles a verseny” – utal az egyik okra Maciej Lebkowski, az Alfa lakossági üzletágának vezetője.
Külföldi bankok szintén egyre nagyobb számban jelennek meg a piacon. A SocGen mellett komoly tervei vannak Oroszországban az amerikai Citibanknak és az osztrák Raiffeisen Banknak is. Az új fiókok megnyitásán túl a helyiek számára olyan eddig ismeretlen szolgáltatásokat is kínálnak, mint például az online ügyintézés vagy a biztonsági riasztás a jogosulatlan átutalások esetén. A Raiffeisen hálózata ma 6 fiókból áll, de már tervezik a bővítést újabb 3 egységgel. A Citibank, a világ legnagyobb lakossági bankja tavaly decemberben nyitotta meg első – és eddig egyetlen – oroszországi fiókját Moszkvában, a másodikat most építteti. „A becslések szerint a megtakarításoknak csak a harmada van a bankoknál, úgyhogy óriási lehetőségek kínálkoznak az ügyfélkör bővítésére” – jelzi a perspektívát Nandan Mer, a Citibank orosz lakossági részlegének első embere.
HARC A BIZALMATLANSÁGGAL. Míg Közép- és Kelet-Európában már kevéssel a rendszerváltás után gyorsan teret nyertek a magántulajdonú kereskedelmi bankok, addig Oroszországban sokkal lassabban alakult ki ez a szektor. A szovjet rendszer összeomlása után létrejött pénzintézetek nagy része vagy az oligarchák ügyleteit volt hivatva finanszírozni, vagy arra állt rá, hogy spekulációk útján nagy pénzeket csináljon. Ezenkívül a bankoknak le kellett győzniük az oroszokban lakozó mélységes, s az 1998-as katasztrófa miatt ismét megerősítést nyert bizalmatlanságot.
Úgy tűnik azonban, hogy a hitelre éhes fogyasztók hajlandók megbocsátani és felejteni. A Russian Standard – az első orosz bank, amely áruvásárlási hitelekre szakosodott – az 1999-es alapítás óta öszszesen 410 millió dollár kölcsönt helyezett ki. Nem panaszkodhat a Raiffeisen sem, amelynek már 90 millió dollárra rúg a lakossági hitelállománya. A jövedelmek növekedése és a fogyasztói kereslet erősödése nyomán ugrásszerűen bővül az autóvásárlási és a jelzáloghitelek kihelyezése. Az orosz jegybank statisztikája szerint az idei első félév végén a teljes lakossági hitelállomány 6,45 milliárd dollár volt, szemben a 2000-ben regisztrált 1,02 milliárddal. „Az oroszoknak változik a mentalitása, és ma már örömest folyamodnak kölcsönért” – mondja Alekszandr Kolosenko, a Raiffeisen lakossági üzletágának vezetője.
Öröm ez persze a bankok számára is, mivel az üzlet busás nyereséget hoz. Kolosenko szerint egy tipikus orosz lakossági hitelkihelyezés nyereségrátája a kétszerese annak, amit Nyugat-Európában lehet elérni egy hasonló ügyleten. A rubelbetétek átlagos kamata alig haladja meg az 5 százalékot, miközben a lakossági hitelek után a bankok átlagosan 20 százalékos kamatot számolnak fel. Nagy kihívás mindazonáltal a szolgáltatások értékesítése, különösen a külföldi pénzintézetek számára, amelyeknek még elég kevés fiókjuk van. A jelenleg egyetlen egységet működtető Citibank ezért a telefonos és az internetes banki szolgáltatásokra, a British Petrol benzinkútjainál elhelyezett pénzkiadó automatákra, valamint a helyi kiskereskedelmi cégekkel kialakított szövetségekre épít. Ezzel együtt „nagyon nehéz lesz versenyezni velünk” – hangoztatja Lebkowksi az Alfától.
Hogy mennyire lesz nehéz, az még idő kérdése. Az ellenben már most világosan látszik, hogy a gazdaság stabilizálódásával és az 1998-as válság emlékének halványodásával az orosz középosztály megtalálta magának a lakossági bankokat.
