 |
Ettől az üzleti szektorbeli bruttó fizetések 13,3 – vásárlóértékben 7,6 – százalékos emelkedése lényegesen elmaradt, de nyilvánvalóan ez is igencsak megterhelő lehetett a vállalkozások számára. A kényszerű bérfejlesztések – az MKIK Gazdaság- és Vállalkozáselemzési Intézet tanulmánya szerint – három, egymással is összefüggő okra vezethető vissza. Először is a vállalatok, amikor meghozták döntéseiket a béremelésekről, túlbecsülték a 2002-ben előzetesen jelzettnél nagyobb mértékben mérséklődő inflációt, illetve a bérmegállapodásokat a korábbi áremelkedési ütemhez igazították. A kialkudott bérek mértékében egyébként is szerepet játszik a korábbi drágulás, a fizetések részben a múltbeli veszteségeket kompenzálják. Másrészt a közületi szektorban emelkedő fizetések húzó hatása, végül pedig a kötelező minimálbér-emelés, illetve az ez által okozott bérarány-eltolódások váltották ki a kényszerű bérfejlesztéseket.
E tényezők távolról sem egységesen hatottak a különböző cégek magatartására. Így például a minimálbér-emelés nem tekinthető a kimagasló mértékű béremelések egyedüli okának – állapítják meg a szerzők, Palócz Éva és Tóth István János 1600 cég megkérdezése alapján. A válaszadók jó egyharmada szerint ugyanis a kötelező legkisebb bérnek egyáltalán nem is volt valóságos szerepe a cégük esetében, és csak 16 százalékuk látta úgy, hogy a központi intézkedés társaságuknál „nagy szerepet játszott”. Ez utóbbi csoport azonban a terhek egy részét ebben az évben kénytelen viselni, így az átlagosnál nagyobb, 8,5 százalék körüli béremelést terveznek. Átlagban a vállalatok 6,9 százalék bruttó bérfejlesztést jeleztek előre 2003-ra a felmérés szerint.
A külföldi tulajdonban lévő társaságok jellemzően kisebb mértékű béremelést hajtottak végre, ezzel szemben a tisztán belföldi cégek még az idén is nagyobb béremelésre kényszerülnek (lásd a grafikont). A multik által működtetett vállalatokban ismert módon a bérszínvonal már eleve nagyobb. Ezzel öszszefügghet az igen szoros, negatív irányú kapcsolat a vállalatok jövedelmezősége és a tavalyi béremelkedés mértéke között. A 2001 végén, a minimálbér-emelés okozta költségek kompenzálására hivatott, 2 milliárdos keret jobbára kihasználatlanul maradt, éppen azok a cégek nem juthattak hozzá, amelyeknek szánták a támogatást. Emellett minél erőteljesebb volt a minimálbér-emelés szerepe a tényleges fizetések alakulásában, annál inkább csökkent a cég munkaerő-kereslete 2003-ban, hiszen ilyenkor alacsonyan kvalifikált, kisebb technológia fejlesztéssel kiváltható munkaerő foglalkoztatásáról volt szó. Végül is a tavalyi történet vesztese leginkább az a vállalat típus, amely magyar tulajdonban van, ám nem a hazai piacra termel, így nem háríthatja át egykönnyen a növekvő bérköltségeket – állapítják meg a kutatók.
