Az összesített profit a 2002-es megfelelő időszakhoz képest több mint 40 százalékkal gyarapodott, és elérte az 58,7 milliárd forintot. Emellett az eszköz- és tőkejövedelmezőség is javult.
Az év eleji spekulatív külföldi tőkebeáramlás révén a bankközi devizaforrások egy hónap alatt, január végére megháromszorozódtak. A 908 milliárd forintos állomány kétharmadát a bankok forintbetétként a jegybanknál helyezték el. E likviditásbőség, valamint a jegybanki – majd ezt követően a kereskedelmi banki – betéti kamatláb csökkentések mentén visszaesett az ügyfélbetét-állomány – vállalkozási és lakossági oldalon egyaránt.
Az év eleji jegybanki kamatvágásokat követően, április végéig a rövid lejáratú vállalati hitelek és a nem támogatott jelzáloghitelek kamatszintje 1,5, az éven belüli vállalati és lakossági betéti kamatszint viszont 2,0 százalékponttal esett. „A kamatrés tágulása minden valószínűség szerint nem fenntartható, sőt kifejezetten átmeneti jelenség” – vélik a PSZÁF-nál. A bankszektort ezzel együtt is a jutalékbevétel jókora növekedése jellemezte. Az első negyedévi 43,2 milliárd több mint 3 milliárd forinttal haladta meg az előző év első három hónapi bevételét. A gyarapodás fő okaként megint csak az év elején megsokasodott devizapiaci tranzakciók jelölhetők meg.
A bankszektorban az év elején a kölcsönnyújtás üteme háromszorosan haladta meg a gazdaság általános növekedését. A lakossági piacon a hitelállomány nőtt, s az első negyedév végén másfélszeresen meghaladta az egy évvel korábbi szintet. A bankrendszeren kívülre nyújtott hitelek aránya folyamatosan bővült az elmúlt két évben a bankok eszközein belül, miközben a bankközi és jegybanki kihelyezések súlya csökkent.
