Kiforrott

Régi kártyaadósságát rendezi az állam – jellemezte a most induló kárpótlásijegy-cserét László Csaba pénzügyminiszter. Aki meglévő jegyét nem szeretné emlékképpen őrizgetni, az július 20-ig a Forrás Rt. részvényeit jegyezheti – további hasonló lehetőség már nem lesz.

Ez utóbbit a Figyelő kérdésére a pénzügyi tárca vezetője is megerősítette: László szerint ezen kívül nincs újabb terv a kárpótlási jegyek bevonására.

A konstrukció keretében egy jegyért egy részvény szerezhető, limit nélkül. Ez utóbbi azt jelenti, hogy a részvényszerzés mértéke személyenként nincs korlátozva. Összesített felső határ azért van: 8,6 millió részvény találhat így gazdára. A cserét éppen azért szabták e mennyiségre, mert a becslések szerint még 7-9 millió kárpótlási jegy van „forgalomban”. Ezek túlnyomó része vélhetően befektetők kezében összpontosul, részvényre vágyó alanyi kárpótolt azonban semmiképp sem maradhat hoppon. Túljegyzés esetén ugyanis ők elsőbbséget élveznek.

Ha valaki a kárpótlási jegyét még mindig inkább tartogatná, az jó ha tudja, hogy az értékpapír az alapvető tulajdonságát nem veszíti el: továbbra is állammal szembeni követelésnek számít. Minthogy azonban ez az utolsó csere, e követelést érvényesíteni máskor már nemigen nyílik módja. Legfeljebb akkor, ha most nem jegyzik le az összes Forrás-részvényt, s a fennmaradó hányadot később újra fölkínálják.

A BEFEKTETÉS. A cserepapírnak egyrészt a törvényben szabályozott 1742 forint névértékű jegyekkel azonos értékűnek, másrészt valóban értékesnek és forgalomképesnek kell lennie. Ilyen alapfeltételek mellett kutakodtak megfelelő befektetés után az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő (ÁPV) Rt.-nél. Végül az 1998-ban Váltó-3 Szivárvány Kft. néven létrejött, ma Forrás Rt. néven működő vagyonkezelő társaságot szemelték ki e célra. A céget mindenekelőtt ki kellett stafírozni: alaptőkéjét két lépcsőben 9 milliárd forintra emelték és mintegy 16 milliárd forint értékben különböző vagyonelemeket apportáltak a Forrásba. Ma ezek közül a legjelentősebbek a Richter, a Mol és az Antenna Hungária tőzsdére bevezetett részvényei, valamint más – tőzsdén kívüli – többségi és kisebbségi részesedések. Mindezen túl a portfólióban összesen 2,55 milliárd forint értékű ingatlan található, ezek együttvéve évi 210 millió forintos bérleti díjat termelnek. Ezenkívül pedig (az eddigi eladások révén) mintegy 7,25 milliárd forintnyi készpénz, illetve állampapír halmozódott fel a társaságban.

KÉTSÉGEK. A tranzakcióban kételkedők pont e hatalmas készpénzállomány miatt hangoztatják félelmeiket. Egy-egy pénzügyi csoport ily módon ugyanis könnyen gyakorolhat hatalmat a társaság felett. A Forrás Rt. mintegy 8,6 millió darab részvényéből csak körülbelül 4,6 millió jogosít szavazatra, a többi 4 millió, minimum 5 százalékos osztalékot biztosító, szavazati joggal nem járó elsőbbségi papír. Azaz aki megszerzi a törzsrészvények felét – nagyjából 2,4 millió részvényt -, az egyúttal a kontrollt is a magáénak tudhatja. Márpedig a jól értesültek szerint két befektetői csoport is rendelkezik – több szálon keresztül – ehhez elegendő mennyiségű kárpótlási jeggyel. Mindenesetre ha az egyik részvénysorozatot túljegyzik, akkor a későn ébredők automatikusan a másik sorozatból kapnak. E két csoport szereplői tehát vélhetően rendkívül gyorsan lépnek majd.

A Forrás-jegyzést mindazonáltal érdemes végiggondolni, s az egyik szempont a fizetendő adó lehet. A kárpótlási jegy eladásakor nem kell árfolyam-nyereségadót fizetni, részvénycsere alkalmával viszont igen – rendelkezik az idén megváltozott szabályozás. Eszerint csak a tőzsdei ügyletek adómentesek, a részvénycsere pedig nem számít annak. A fizetendő adó mértéke a bekerülési ár (amennyiért a jegyet vette az illető) és a névérték (az a bizonyos 1742 forint) közötti összeg 20 százaléka – mindez nem vonatkozik az alanyi kárpótoltakra, ők adómentesen vehetnek részt e tranzakcióban is. Szakértők az adóteher csökkentése érdekében azt javallják, hogy aki Forrás-részvényekre pályázik, kösse át a jegyeit (mintegy vegye meg azokat újra) a tőzsdén, éspedig magasabb áron, mint azt eredetileg tette. Mindazonáltal sem ettől nem várható, hogy hirtelen megugrik a kárpótlási jegyek tőzsdei forgalma, sem pedig attól nem remélhető ez, hogy a részvénycsere érdekében még valaki most kívánna bevásárolni.

A másik megfontolandó, jelenleg nyitott kérdés az, hogy mi lehet a Forrás Rt. jövője? A társaság tulajdonosai pénzhez – az osztalékon túl – csak úgy juthatnak, ha a részvényeiket a Budapesti Értéktőzsdén (BÉT) értékesítik. Bár alapjában feltételezhető, hogy egy működő cég részvényei kelendőbbek lehetnek, mint amilyenek a jegyek, a tőzsde eddigi tapasztalatai azonban nem ezt mutatták. A korábbiakban ugyanis a kárpótlásijegy-hasznosító társaságok tőzsdére bevezetett részvényei – például az Aragóé – nem tükrözték a cég valós értékét, annak csak a töredékén forogtak. Sorsuk végül az lett, hogy fő tulajdonosaik a cégérték döbbenetesen alacsony hányadán vezették ki a részvényeket a tőzsdéről.

A Synergon négy évvel ezelőtti tőzsdei megjelenése óta mindazonáltal ez az első milliárdos nagyságrendű tőzsdei bevezetés. Így nem csupán a befektetők, hanem az állam szempontjából sem mindegy, hogy milyen sikerrel jár. Nem elegendő, hogy van mód a cserére, és a tranzakció rövid távú sikere sem üdvözítő. A tőkepiaci bizalom szempontjából a kormány e beváltott ígéretének hosszú távú eredménye a fontos.