 |
Van oka bosszankodni annak, aki mondjuk egy hónappal ezelőtt köitötte le a pénzét jó néhány hónapra valamelyik bankban. Ha ezt most teszi, egyéves lekötés esetén akár kétszer akkora kamat gyarapíthatja forintjait. Az akkori átlagosan 4-5 százalékos pénzintézeti kínálat helyett ma van, ahol 9 százalékot is ígérnek. Ilyen mértékhez persze jókora adag lekötendő készpénznek kell az ügyfél rendelkezésére állnia. E kiugró szám csak 5 millió feletti lekötésre vonatkozik, 8 százalék körüli kamatot viszont már félmillió forintra is ad a bankok egy része.
KEVÉS ELLENÁLLÁS. Többségük egyébként igen gyorsan követte a Magyar Nemzeti Bank júniusi döntéseit, amikor is a jegybank két lépésben – 10-én 100, majd 19-én 200 bázisponttal – 9,5 százalékra emelte a jegybanki alapkamatot. Eltérő léptékben és különböző tempóban ugyan, de maguk is e kamat nyomába eredtek, s az emelésnek egyelőre ellenálló pénzintézetek is feltehetően hamarosan változtatnak. Az eddigi módosítások általában nem haladják meg a 300 bázispontot, s jellemző a piacra az is, hogy ezzel éppen hogy nem szűntek meg a bankok közötti különbségek. Azaz érdemes alaposan körülnézni.
„Képesek az emberek néhány száz forintos spórolás reményében kiautózni a bevásárlóközpontokba, a megtakarított pénzükkel viszont – noha ott havi tízezer forintokat is veszíthetnek – lusták törődni” – véli Ádám Zsigmond állampapír-piaci befektető. A közgazdász szerint többnyire érdemesebb állampapírt vásárolni a pénz banki lekötése helyett, ám kis megtakarítással – néhány százezer forinttal – nem tud állampapír-aukción megjelenni a befektető. Ha pedig az értékpapírt csak az adott árfolyamon vásárolhatja meg, akkor már nem biztos, hogy előnyös a választás a kiemelkedő kamatú bankbetétekhez képest. Ezek alternatívájaként számításba jönnek még az állampapír-alapok, amelyeknél legalább néhány hetes befektetés javallott. Az 5 millió forintnál nagyobb összeggel játszók számára ugyanakkor (igaz, közülük is csak azoknak, akik megfelelő piaci ismeretekkel rendelkeznek) egyértelműen jobb üzlet lehet az állampapír, nekik most Ádám Zsigmond a rövid futamidejű állampapírokat ajánlja.
Az állampapírok nagy előnye a bankbetétekkel való összehasonlításban az, hogy meglehetősen likvidek. Azonnal pénzzé tehetők, s ha a befektető a lejárat előtt akarja értékesíteni a papírokat, csak extrém esetben szenved el árfolyamveszteséget. Ilyen szélsőséges esemény volt egyébként éppen a jegybanki kamatemelés utáni hozamemelkedés. A lekötött betét feltörésekor bezzeg mindenképpen nagy a veszteség, általában semmilyen, vagy igen kis mértékű – 1 százalék alatti – kamatot ír csak jóvá az ügyfél számára a bank.
 |
Pénzünk gondos gazdájaként nem spórolhatjuk meg az alapos piackutatást az egyszerűbb befektetésnek tűnő bankbetétek kamatai esetében sem. A pénzintézetek ajánlatai között ugyanis akár 4-5 százalékpontos eltérésre is bukkanhatunk. A kereséshez persze tisztában kell lennünk a lekötni kívánt összeg nagyságával, miként azzal is, hogy mennyi időre tudjuk nélkülözni a pénzt.
GYORS ÜTEMBEN. Ahogyan az állampapíroknál, úgy a bankbetéteknél is a rövidebb – 1, 3 és 6 hónapos – lekötésekre kínálják a legmagasabb kamatokat. Így első pillantásra úgy tűnhet, érdemes a legtöbbet eredményező 3 hónapos „kategóriába” fektetni, még ha valaki hosszabb távon szeretné is kamatoztatni a spórolt pénzt. A negyedév elteltével legfeljebb újra leköti a kamattal bővült összeget. Csakhogy van némi bizonytalanság e logikában. Nevezetesen az, hogy ma nem tudhatjuk: három hónap múltán hol áll majd a kamatszint?
Nem csupán a jelentős pénzpiaci mozgások ösztönzik a bankokat a módosításra, azoktól függetlenül is folyamatosan változtatják a kamataikat. Ebben egyfelől az az irányadó a számukra, hogy mennyi lakossági forrásra van szükségük. Megfontolás tárgyává teszik továbbá, hogy mennyire kívánnak részt venni a kamatversenyben. E változtatásoknál azonban a kilengés mértéke viszonylag kicsi, inkább kiigazító jellegű. A pénzpiacokon bekövetkező drasztikus elmozdulást – például alapkamat-emelést – a legfürgébb pénzintézetek néhány nap elteltével, a többiek egy-két hét múltán követik.
BIZONYTALAN JÖVŐ. „A mai magas kamatszintről leghamarabb két-három hónap múlva indulnak el lefelé a bankok” – véli Oszlay Péter, a Dresdner Bank elemzője. Nagy a bizonytalanság, a jegybanki alapkamat alakulása a forint árfolyamától függ, s a kurzus optimális esetben is legkorábban akkor – negyedév múlva – érheti el a kívánt 250 forint/eurós szintet. Ha viszont nagyon extrém módon alakul az árfolyam, a jegybank akár újabb kamatemelésre is elszánhatja magát, bár a szakértő szerint ennek nincs nagy esélye. Hasonlóan vélekedik Vojnits Tamás, az OTP Bank Elemzési Központjának vezetője. Úgy tartja: október-novemberig nem várható kamatcsökkentés. A most megemelkedett banki kamatok viszont ismét vonzóvá tehetik a lakossági bankbetétet. A januári jelentős kamatesések után ugyanis mindössze 4 százalék körüli volt a lakossági kamat, és az a kisebb korrekciók után is alig múlta felül az 5 százalékot. Vélhetően ez is jócskán közrejátszik abban, hogy a lakossági banki megtakarítások – ahogyan azt a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (PSZÁF) jelentése mutatja – az első negyedévben stagnáltak.
 |
Jellemzően a néhány millió forintos megtakarítással rendelkező ügyfelek azok, akik rugalmasabban terelgetik pénzüket egyik eszközből a másikba. Valószínűleg ők lesznek az elsők, akik most ismét a bankbetét felé fordulnak – mondja Vojnits. A tapasztalatok szerint ez az ügyfélszegmens nemcsak az eszközök között csoportosítja át a megtakarításait, hanem a bankok között is nagyobb lendülettel válogat.
Míg a megtakarítók örülhetnek a kamatemelkedésnek, a hitelt felvevők éppen ellenkezőleg. Az elmúlt hetekben drágultak az államilag támogatott lakáshitelek kamatai – igaz, ezek csupán a módosított kormányrendelet hatására. A bankok általában a rendeletben maximalizált szintre – a jelzáloglevél kamattámogatású lakáshitelnél használt lakás esetén 6, új lakásnál 5 százalékra – emelték a kamat és a kezelési költség együttes összegét. Ami viszont az egyéb hiteleket illeti, a jegybanki kamatemelésre elsőként a Magyar Külkereskedelmi Bank reagált. Bejelentette, hogy július 10-étől 175 bázisponttal emeli a lakossági hitelkamatokat. Nem sokkal később az OTP Bank is lépett: a pénzintézet július 12-étől (a betéti kamatok emelésével egy időben) 150-200 bázisponttal drágítja a lakossági hiteleit. Ezek az emelések azt mutatják, hogy a bankok nem számítanak néhány héten belüli kamatcsökkenésre. Valószínű, hogy a többi bank is hasonló lépésre készül, a hitelfelvételre készülők tehát jobb, ha sietnek.
