Erről Royce Lamberth kerületi szövetségi bíró döntött pénteken Washingtonban, mert elismerte a vallomásnak az amerikai történelemben betöltött fontos szerepét. A döntés ellen azonban az amerikai igazságügyi minisztérium még fellebbezhet, személyiségi jogokra hivatkozva. . Az 1975. június 23-án és 24-én tett vallomás titkosításának feloldását Stanley Kutler történész kérte, aki több könyvet is írt Nixonról és a Watergate-ügyről.
A botrány 1972 nyarán pattant ki, amikor a washingtoni Watergate-házban betörtek Larry O’Brien, az amerikai Demokrata Párt akkori elnökének irodájába, hogy ott lehallgató berendezéseket helyezzenek el. A szálak a Fehér Házba vezettek, az ügyből belpolitikai válság lett és Richard Nixon – a hivatalban lévő elnökök közül egyedüliként – 1974. augusztus 9-én lemondásra kényszerült. Az ügy miatt a kormány több tisztségviselője börtönbe került. Utóbb kiderült, hogy Nixon személyesen adott utasítást a megfigyelésre.
Az amerikai igazságügyi minisztérium a vallomásban megemlítettek személyiségi jogaira hivatkozva ellenezte a dokumentum nyilvánossá tételét. A bíró szerint azonban ennek minimális a relevanciája, mert Nixon elnök már 17 éve halott, az ügy még életben lévő szereplői pedig interjúban vagy eskü alatt tett vallomásban már megvilágították saját szerepüket.