Olvassa el……kapcsolódó cikkeinket:
• A BÉT Dunavölgyi után
• Módosuló vállalatfelvásárlási szabályok
• Külföldi csúcspapírok a pesti tőzsdén
• Világ tőzsdéi egyesüljetek
Csekély néhány éves késéssel végre látótávolságba került a kormány tőzsdeélénkítő csomagja. A pénzpiaci szereplők közül sokan ugyan tejesen szkeptikusak azt illetően, feltámasztható-e egyáltalán a teljesen padlóra került hazai értékpapírpiac, most úgy tűnik, a várva várt törvénymódosítási javaslatok ősszel a Ház elé kerülnek.
De csupán ennyi biztos, az még nem dőlt el, miről is szavaznak a képviselők, az előkészítő munkálatokon ugyanis két tárca – a PM mellett a Gazdasági Minisztérium (GM) is – fáradozik, s a szakmai viták még nem zárultak le minden kérdésben. Az erőviszonyokat persze meghatározza, hogy a törvényi változások előterjesztője a PM, a GM-nek csak javaslattételi joga van.
Minisztériumi különbségekA minisztériumok közötti egyeztetés külső szemlélő számára korántsem tűnik zökkenőmentesnek, a „probléma” megoldását a két fél más és más eszközökkel látja megvalósíthatónak. Hegedűs Éva, a GM helyettes államtitkára viszont nem lát ellentmondást a két hivatal javaslatai között. A GM a helyzetértékelésre és a lehetséges beavatkozási területek megjelölésére koncentrált egy év elején elkészült anyagban – mondja -, a PM pedig a hosszú távú keretek megalkotásán dolgozik. Ennek megfelelően a pénzügy szakértői a jogi keretfeltételek megalkotását, illetve modernizálását tűzték ki célul, a GM pedig többek között az egyedi, a tőzsdei bevezetéssel kapcsolatos kedvezményekben lát lehetőséget.
500 módosítás
A jelenlegi értékpapírtörvény helyébe lépő új szabályok – a PM által a kormány elé terjeszteni kívánt törvénycsomag közel 500 paragrafust tartalmaz – az értékpapírpiacon túl érintik majd a befektetési alapok és az árutőzsde működését is. A jogszabályi keretfeltételek kialakítása során – mint azt Terták Elemér, a minisztérium helyettes államtitkára a Figyelő kérdésére elmondta – mindenekelőtt lazítani szándékoznak a vállalatokra vonatkozó kötvény- és részvénykibocsátási előírásokon. Törölni szeretnék például azt a korlátot, amelynek értelmében egy-egy cég legfeljebb saját tőkéje erejéig bocsáthat ki kötvényeket. A tárca szakemberei ettől a lépéstől a kötvénypiac megélénkülését remélik.
Hasonló reményeket fűz a PM a nyilvános részvénykibocsátás eddigi szigorának oldásához is. Mint ismeretes, jelenleg a nyilvános részvénykibocsátás feltétele a vállalat tőzsdei bevezetését megelőző hároméves működés. Szakértők azonban arra hívják fel a figyelmet, hogy a hároméves korlátozás eltörlésével komolyan megnövekszik az új kibocsátású részvények kockázata.
Például azért, mert a befektetők olyan ötlethez adják tőkéjüket, amelynek sikere korántsem biztos a gyakorlatban, de emellett a csalás lehetősége is nagyobb. A rizikót némileg csökkenti, hogy a befektetők által felajánlott pénzt a forgalmazó köteles külön számlán kezelni a jegyzés lejártáig.
Az értékpapírpiac néhány fontos szabályának tervezett módosításaJELENLEG
• A vállalat nem bocsáthat ki saját tőkéjét meghaladó kötvénymennyiséget
• Legalább három üzleti évet kell maga mögött tudnia annak a cégnek, amely a tőzsdére akar lépni
• Értékpapírok kölcsönzése csak a brókercégek és a Keler között folyhat, illetve a brókercégek csak saját részvényeiket adhatják kölcsön az ügyfeleknek
• Törvény szabályozza a különféle értékpapírtípusokat
• Az árfolyamnyereség után fizetendő adót rögtön az értékpapír eladásakor ki kell fizetni, miközben az esetlegesen elszenvedett árfolyamveszteségből visszajáró adó csak az év végén kerül kiegyenlítésre
• A befektetési alapok szigorú feltételekhez vannak kötve, így például nem vásárolhatják meg egymás befektetési jegyeit
JAVASLAT
• A vállalat – a kockázat megjelölésével és megfelelő hitelbesorolással – kibocsáthat a saját tőkéjét meghaladó kötvénytömeget
• Megfelelő garanciavállalásokkal már a tőzsdén is megszerezheti egy induló vállalkozás az ötlete megvalósításához szükséges összeget
• A tulajdonos beleegyezésével kölcsönadható az értékpapír
• A szabályozás kikerül a törvényi keretek közül, helyette miniszteri rendelet teszi lehetővé az új értékpapírtípusok megjelenését
• Csak év végén, a nettósított érték után kell az adót befizetni az államkasszába
• A kockázatkedvelő befektetők is megtalálhatják számításukat a befektetési alapoknál
Részvény kölcsönbe
A brókercégeket érintő egyik legfontosabb javaslat, hogy a jövő évtől az alkusz társaságok már közvetlenül is – a Központi Elszámolóház és Értéktár (Keler) közbeiktatása nélkül – kölcsönadhatják ügyfeleik értékpapírjait, természetesen csak a tulajdonosok felhatalmazásával. Nemcsak a brókercégek várnak sokat ettől a javaslattól, hanem a PM is: azt remélik, hogy a hosszú ideje csak ritkán mozgó, „porosodó” értékpapírok megelevenednek, s ez életet visz a kereskedés egészébe. E módszerrel az a „befektető” is profithoz juthat, aki eredetileg nem rendelkezett értékpapírral, mindössze kölcsönvette és eladta, majd amikor a körülmények kedvezőek voltak, bevételéből egyszerűen visszavásárolta azt.
Mi lesz az adókedvezménnyel?
A törvénycsomag egyik fontos, de még képlékeny állapotú eleme az adókedvezményekről és az adózásról szóló javaslat, amely várhatóan még sok vitára adhat okot a két minisztérium között. „Önmagában az adókedvezmények még nem teszik vonzóvá a tőzsdére lépést – érvel Terták -, mint ahogyan annak idején a tőzsdekényszer sem volt sikeres.” A végső szót azonban még nem mondták ki, a javaslatot vizsgálják.
A piaci szereplők szemében az egyik legnagyobb szálka, hogy a veszteséget veszteségre halmozó tőzsdén ez évtől árfolyamnyereség-adót vezettek be. A PM számára elfogadhatónak tűnik az a GM-javaslat, miszerint egy bizonyos értékhatár alatt nem kellene az állami kasszába befizetni ezt a fajta adót – mondja Hegedűs Éva. (A költségvetést ezek a befizetések tavaly mintegy 4 milliárd forinttal gazdagították.)
Az adózás témakörében egyébként elvi egyetértés van a két minisztérium javaslata között az árfolyamnyereség és -veszteség elszámolásának egységesítését illetően. Így valószínűsíthető, hogy a jövő évtől a nyereség után fizetendő adót is csak az év végén, a veszteséggel csökkentett érték után kell fizetni.
Lényeges változást hozhat a befektetők és az alapkezelők életében, hogy az eddigi biztonságra törekvő politika változik: ezentúl kockázatos, ugyanakkor nagyobb profittal kecsegtető befektetési alapok is felállhatnak, amilyenek eddig csak nyugaton voltak ismertek.
