Bár az egyetemista, főiskolás hallgatóknak eddig csupán 4 százaléka élt azzal a lehetőséggel, hogy hitelt vegyen fel bankjától, egy tavaly novemberben, az Oktatási Minisztérium megbízásából a Gallup által elkészített közvélemény-kutatásból világosan kiderül: a diákok 61 százaléka kihasználná a kormány által szeptemberben elindítandó diákhitel lehetőségét.
A Diákhitel konstrukciója•Kinek?
Valamennyi akkreditált felsőoktatási intézmény minden magyar állampolgárságú hallgatójának, akkor is, ha esti vagy levelező tagozatos, vagy ha tandíjat fizet, és az első igénylés idején még nem töltötte be a 35. életévét.
•Mennyi? Évente maximum 210 ezer forint, választható havi 10, 15 vagy 21 ezer forintos részletben.
•Mikor? Valamennyi beiratkozott félévben, és akkor is, ha közben külföldön tanul a hallgató, ekkor előre, egy összegben. A pénz amúgy havonta érkezik, és a félév során bármikor kérvényezhető, akár a legvégén is.
•Hogyan?Már vásárolható a postafiókokban és a felsőfokú intézmények tanulmányi osztályain igénylőlap. Hallgatói jogviszony igazolása szükséges.
•Milyen áron? A hitel kamata jelenleg 9,5 százalék, ám azt az infláció szerint módosítják, így garancia nincsen rá.
•Mennyi időre? A hitel törlesztésének nincs fix futamideje, az évtizedekre is kitolódhat – átlagosan 15-20 évvel számolnak -, az alacsonyabb jövedelműeknél akár a nyugdíjkorhatárig is elhúzódhat. Van viszont előtörlesztési lehetőség.
•Hogyan kell törleszteni? A munkába állástól havonta, a törlesztő részlet – amit az adóhatóság szed be – a havi rendszeres jövedelem legfeljebb 6 százaléka lehet. Külföldi tartózkodásnál előre meghatározzák a fizetendő összeget.
•Mikor nem kell törleszteni? Amikor az adósnak nincs rendszeres jövedelme, tehát munkanélküliség, gyermeknevelés, sorkatonai szolgálat idején. Ekkor a törlesztendő összeg nem is gyarapodik. Törlik a hitelt, ha az adós elérte a nyugdíjkorhatárt, a hitelfelvevő halála vagy rokkanttá válása esetén az állam áll helyt.
“Bár a végleges konstrukció csak most lett világos, a tavalyi felmérésben használt diákhitel-feltételek csak minimálisan tértek el azoktól, amelyek végül is megvalósulnak” – mondta el a FigyelőNet kérdésére Őri András, a nemrégiben az OM-ből alakult Diákhitel Központ Rt. kommunikációs igazgatója. Ez alapján tehát bátran mondható, hogy a sok százezres diáksereg jelentős része előbb vagy utóbb eladósodik majd. A kérdés csak az, mikor?
Erőltetett menet
A FigyelőNet mini-közvéleménykutatása alapján kiderült, hogy bár a diákok élénken érdeklődnek a lehetőség iránt, számos apró részlet megakadályozza őket az egyértelmű döntésben. Egy közgazdász hallgató például arra nem találta a választ, hogy adózás utáni vagy előtti béréből számítják majd a törlesztőrészleteket. (Hivatalosan a bruttó bér 6 százaléka a törlesztés, és nem jár utána adókedvezmény, tehát a nettó bérből kell kifizetni.)
Ugyancsak kérdésként merült fel az – ami manapság egyre gyakoribb jelenségnek számít -, hogy amennyiben a hallgató már egyetemi évei alatt elkezd dolgozni, azonnal köteles-e megkezdeni a törlesztést, vagy csak diplomaszerzés után. A Diákhitel Központ álláspontja az, hogy hiába dolgozik valaki egyetemi évei alatt, a törlesztés csak a jogosultsági idő (tehát a diploma megszerzése) lejárta után kezdődik el.
A bizonytalanság oka minden bizonnyal az elhúzódó döntéshozatal. A Diákhitel Központ ugyanis még alig állt fel, és a termék népszerűsítése csak nyár végén kezdődik. Erre azonban a fenti példák alapján korábban lenne szükség. Félő ugyanis, hogy hiába a jó lehetőség, megfelelő időben érkező információk hiányában az első szemeszterben sokan még nem mernek belevágni a konstrukcióba.
Ez pedig főleg azért tűnik különösnek, mert Őri is elismeri: a konstrukció tulajdonképpen már tavaly nyár végén készen állt. A Diákhitel Központ igyekszik minden tőle tehetőt megtenni: augusztustól nagy reklámkampány indul, és az érdeklődők egy ma még nem létező weboldalon, valamint egy ingyenesen hívható számon is kielégíthetik majd információéhségüket.
Talált pénz?A FigyelőNet megkérdezése alapján kiderült, hogy sokan – főleg közgazdász hallgatók – talált pénznek tekintik a lehetőséget. Bár nem lenne rá szükségük, mégis igénylik majd a hitelt, hiszen a konstrukció igen kedvező. “Egyetem után egy fél éves jutalomból kamatostul vissza tudnám adni az egészet” – hallhattunk egy véleményt.
Ebből tehát az következik, hogy lesznek, akik luxuskiadásaik finanszírozására veszik majd igénybe az állami lehetőséget. Persze könnyű a közgazdászoknak, hiszen egyrészről ők ezt így ki tudják számítani, másrészről pedig magasabb fizetésekkel kezdenek, mint más diplomások.
Mire lesz jó a hitel?
A tavaly novemberi felmérésből világossá vált mindenki számára, hogy a maximálisan felvehető 21 ezer forintos havi hitel a diákok 81 százalékának nagy segítséget jelentene. Figyelemre méltó a tanulmánynak az a megállapítása, miszerint összességében a hallgatók saját bevallásuk szerint 20 986 forintból gazdálkodnak havonta, miközben a normális hallgatói léthez megítélésük szerint összességében 41 970 forintra lenne szükségük. A két összeg közötti különbség gyakorlatilag megegyezik az állami támogatású hitel összegével.
Sokan vannak, akik nagyobb összegű hitelt is szívesen igényelnének, erre azonban ebben a konstrukcióban nem lesz lehetőség. “Ahhoz, hogy a bankok számára ez vállalható megoldás legyen – magyarázza Őri – úgy kellett maximálnunk a hitel nagyságát, hogy azt a legalacsonyabb fizetésekből is lehessen majd törleszteni.”
A havi összegek alacsony voltára onnan is lehet következtetéseket levonni, hogy a megkérdezett hallgatók többsége (77 százalék) – amennyiben jövedelme megengedi majd – szívesen vállalna nagyobb törlesztő részletet is, tartozásának mihamarabbi visszafizetés érdekében. A törlesztés időtartalma tehát minden bizonnyal jóval kevesebb lesz, mint a kormány által kalkulált átlagos 15-20 év.
Mi az üzlet a bankoknak?
Az elsőként észbe kapó bankok mellett mára jó néhány másik is rájött, hogy – bár rövid távon ettől a körtől nem lehet nagy üzletet remélni – a tanulóévek alatt lojális ügyféllé “serdülhet” az egyetemi, főiskolai hallgató.
Többségük ráadásul éppen olyanná, amilyen ügyfelet minden bank kíván magának. E kör ugyanis az átlagosnál jobb karrierlehetőséggel és pénzügyi potenciállal többnyire nagyon is nyitott a banki szolgáltatásokra.
Arról se feledkezzünk meg, hogy noha jelentősebb ügyleteket a diákok rendszerint nem bonyolítanak le, e számlák havi átlagos forgalma eléri a 20-30 ezer forintot. Az albérletüket maguk fizetők számláján 50 ezer forint körüli összeg is megfordul – taksálják a bankok -, ami már vetekszik a köztisztviselők havi banki “teljesítményével”.
“Az is sokat nyom a latban, hogy ez a kör máris valamennyi szolgáltatással él” – dicséri ügyfeleit Tokodi Gábor, az OTP Bank főosztályvezetője. Átutalást és betétlekötést ugyan csupán kevés diák engedhet meg magának, de például a folyószámlahitel lehetőségét szinte valamennyiük, mind a 11 ezer hitelkerettel rendelkező diák kihasználja, mégpedig rendszeresen.
Általános banki tapasztalat, hogy ezek az ügyfelek gyakrabban és alkalmanként kisebb összegeket költenek, mint a felnőttek, és inkább hajlandók kártyával fizetni. Az elektronikus bankolást és a mobilszolgáltatásokat illetően pedig éppen a diákok az első számú banki kedvencek: ez a korcsoport “kattan rá” leginkább az új csatornákra.
Csak a forgalom nőÖnmagában elvileg a diákhiteltől nem lesz a bankoknak több ügyfelük, hiszen ma is szinte valamennyi hallgató bankszámlán keresztül intézi iskolával kapcsolatos pénzügyeit. A diákhitel indulása nyomán már most előrevetíthető változás legfeljebb a számlaforgalom havi 10-21 ezer forintos gyarapodása lehet.
A nagy kérdés az, hogy ezzel módosulnak-e a diákok költési, bankhasználati szokásai? A megnövekedett jövedelem sok helyen nagyobb hitelkeretet is jelent, így elképzelhető, hogy a diákok a mainál is sokkal aktívabb ügyfelekké válhatnak.
Diákhitelből kirekesztve
A jó ügyfélkör reményében a kereskedelmi bankok a szeptembertől induló állami diákhitel folyósításában is aktív részt vállaltak volna. Néhány hete azonban már kiderült, hogy a Diákhitel Központ Rt.-nél igényelhető hitelhez csupán annyiban lesz közük, amennyiben a pénz az ügyfélkörükbe tartozó diákok számláján landol.
A korábbi banki elképzelésekről – mi több, pénzügyminisztériumi szándékról -, hogy a hitelt a bankok saját forrásból adják, a kölcsön mögött pedig állami garancia álljon, a Diákhitel Központ megalakulásával már egyáltalán nincs szó. A források összegyűjtése az Államadósság Kezelő Központ feladata lesz, kötvénykibocsátással és hitelek felvételével oldja meg.
A bankoknak így csak a folyószámla-vezetés lehetősége maradt meg – egészen mostanáig. Az utóbbi napokban ugyanis napvilágot látott az az elképzelés, hogy a Magyar Postához kerülő Postabank monopolizálná a szolgáltatást. Elképzelhető azonban, hogy – mivel könnyen alkotmányellenes lépéssé nyilváníthatják – ehhez az egész rendszert át kell majd alakítani. Arról nem is beszélve, hogy a hitelek folyósításához jelenleg nem megfelelő a Postabank infrastrukturális háttere.