A szeptember 11-ei, New Yorkot érő terrortámadás után a két vezető amerikai tőzsde tárgyalásokba kezdett egymással. A cél olyan megállapodásnak a megkötése, amely lehetővé teszi, hogy a hagyományos börze, a New York Stock Exchange (NYSE) és az elektronikus kereskedelmet folytató Nasdaq egy esetleges katasztrófa esetében használhassa egymás kereskedési rendszerét. Az elképzelés jó, ám a megvalósítással komoly gondok lehetnek 
– a két börze kereskedési szisztémája ugyanis sok mindenben eltér egymástól.
Komoly vita
A World Trade Centert (WTC) érő támadást követően érdekes vita volt megfigyelhető a szakemberek között. Míg a Bush adminisztráció és az azzal szimpatizáló közgazdászok a tőzsdék minél hamarabbi nyitását szerették volna elérni, hogy ezzel is az ország erejét bizonyítsák, a New York-iak más véleményen voltak. Szerintük ugyanis a károk nagysága akkora volt, hogy a sérült úthálózat és telefonrendszer nem tette alkalmassá dél-Manhattant az azonnali nyitásra. Így történt, hogy az 1929-es Nagy Válság óta a leghosszabb, négynapos szünet volt a börzéken.
A brókerek örülnénekAz ötletet, miszerint baj esetén az egyik tőzsde használhatná egy másiknak a kereskedési rendszerét, a brókerek is szívesen látnák. „Ha még egy ilyen, katasztrófa történne, a piac akkor is fel tudna állni, és részünkről minden mehetne tovább megint” – mondja a Goldman Sachs befektetési bank egyik igazgatója.
Bár a tőzsdék még zárva tartottak, a találgatások máris elkezdődtek. Mi lehet a megoldás az ilyen esetekre? Vajon tudja-e kezelni egyetlen számítógépes hálózat a világ két legnagyobb értékpapírpiacának forgalmát? A Nasdaq által használt négybetűs vállalati kódok összeegyeztethetőek a NYSE-n bevett egy-három karakter hosszúságú kódokkal? Az elektronikus kereskedés korában, és a terrortámadások fényében fenntartható-e a NYSE hagyományos, parketten folyó üzletelésének modellje?
Adatmentés katasztrófábanDr. Kürti Sándor, az utóbbi 10 esztendőben a digitális adatmentés területén világhírnévre szert tett Kürt Kft. vezérigazgatója az FN kérdésére elmondta, hogy katasztrófák esetén a számítógépes adatok megmentésére számos módszer létezik. A cégek nagy részénél az információk kétoldalúak, azaz a partnercégnél is megtalálhatóak az ügylet adatai. A WTC esetében sok vállalat fel is kérte a vele kapcsolatban álló cégeket, hogy az ilyen típusú információkat juttassák vissza hozzájuk. Minden komoly cégnek van továbbá valamilyen szintű informatikai biztonsági rendszere. Ennek az egyik leglényegesebb eleme az, hogy a normális üzletmenethez elengedhetetlen legfontosabb adatok több helyen vannak eltárolva. A hálózati rendszerek így több, egymástól távol eső szerverre mentik el az információkat. Ha az egyik megsemmisül, a többi tárolóhelyről ugyanúgy elérhetők, így a normális működés folytatódhat. „Az igazán nagy veszteség azonban a titkos, még fejlesztési fázisban lévő projekteknél lehet – figyelmeztet Kürti -, ezeket ugyanis nem teszik fel a hálózati rendszerre, jórészt a belső gépeken vannak.” A végleg elveszettnek tűnő adatoknál sem kell azonban feladni a reményt. Elméletileg ugyanis minden sérült adathordozónál van esély arra, hogy az információkat legalább részlegesen megmenthessék. A Kürt Kft. azonnal fel is ajánlotta az érintett cégeknek, hogy ingyen a segítségükre siet.
(A módszer részletesen >>)
Egymást segítve
Az, hogy a két nagy rivális tőzsde most egymással akar kooperálni, jól jelzi, mennyire másképp alakul az üzleti élet szeptember 11-ét követően. A NYSE a katasztrófa után megnyitotta székházát az American Stock Exchange-nek (AMEX), amelynek irodái komoly kárt szenvedtek. Az AMEX így október 1-jéig a NYSE-n bonyolította le a részvénykereskedését, míg opcióival a Philadelphiai börzén (PHLX) lehetett üzletelni.
(Az AMEX sajtóközleménye a visszatérésről >>)
A Nasdaqot, mivel elektronikus kereskedési rendszere egy connecticuti szerveren fut, nem érintette annyira érzékenyen a terrortámadás, mint a NYSE-t, ahol a 3000 fős brókerközösség a WTC-hez igen közel dolgozott. A Nasdaq rendszere egy ideig azonban szintén nagy bajban volt: a telefonhálózat problémái miatt nagyon nehézkessé vált a kapcsolat a rendszerrel.
Alternatív kereskedés
Bár a Nasdaqnak van baj esetére háttérrendszere Marylandban (amely ugyanúgy működik, mint az eredeti), és a NYSE is bebiztosította magát két ilyennel, a börzék vezetői szerint ez nem elégséges. Richard Grasso, a NYSE elnöke már bejelentette, hogy egy alternatív kereskedési hely kialakításán dolgoznak, amely jó messze van a jelenlegi, Wall Street-i bázistól. A 150 millió dolláros projektbe a Nasdaq mellett be akarják vonni az AMEX-et is.
Az azonban még nem világos, hogy a NYSE, ahol a kereskedés a hagyományos úton, tehát brókerek fizikai kontaktusa által történik, hogyan tudná esetlegesen átvenni a Nasdaq elektronikus üzletmenetét. Előbbin ráadásul „specialisták” vezetik a kereskedést, akiknek ismerniük kell az adott részvények történetét és részletes vállalati adatait.
Az amerikai tőzsdék már korábban érezhettek valamit, ugyanis a 90-es évek elején a NYSE már tárgyalásokat folytatott a philadelphiai és a cincinatti börzékkel, egy alternatív kereskedési parkett létrehozásáról. A tárgyalások azonban akkor nem sok eredménnyel jártak.
A szeptember eleji események rámutattak a kisebb, regionális tőzsdék fontosságára. Davic Colker, a cincinatti értékpapírpiac elnöke is kijelentette, hogy a WTC elleni támadás után ők is felülvizsgálják az együttműködés további lehetőségeit.
