A gyorsan növekvő bérek és a forint 20 százalékos felértékelődése az euróval szemben jelentősen csökkentette Magyarország versenyképességét az elmúlt két évben, melyet a nyugat-európai exportpiacok gyenge vagy szinte nem létező növekedése tovább súlyosbított – állapította meg a Financial Times szerdán Magyarországról közreadott mellékletében.
Magyarország problémáinak jelentős része azonban abból „a populista gazdaságpolitikából fakad, amelyet az áprilisi parlamenti választásokat elvesztő jobbközép kormánykoalíció különösen a kormányzása utolsó éveiben folytatott” – véli a cikkíró. A szerző szerint az új, szocialista vezetésű kormány ugyan ígéretet tett a versenyképesség helyreállítására, ám extravagáns választási ígéreteivel számos problémát felnagyított. A közalkalmazottak fizetésemelésére fordított többletkiadásai növelték az amúgy is magas költségvetési hiányt, amely az idén várhatóan eléri a GDP 8,7 százalékát. A nehéz körülmények veszélyeztetik a kilencvenes évek gyors gazdasági növekedése idején elért alacsony munkanélküliséget – áll az elemzésben.
A lap szerzője elismeri, hogy az év első felében elért 3 százalékos gazdasági növekedés a nyugat-európai szinthez képest jó, ám jóval kisebb annál, amely biztosítaná Magyarország számára, hogy a 2004-es EU-csatlakozás után gyorsan elérje uniós partnerei gazdagságának szintjét. A Financial Times idézi Járai Zsigmondot, az MNB elnökét, aki az infláció mérséklését szem előtt tartva vonakodik a kamatcsökkentéstől. A központi bank elnöke elismeri, hogy a munkanélküliség problémát jelent, de hangsúlyozza, hogy nem az MNB, hanem a kormány feladata a munkahelyteremtés, a központi bank felelőssége az infláció elleni harc.
A lap szerint az új kormány előrevetítette a szabadpiaci reformok bizonyos mértékű folytatását, újraindította az elődje által részben visszafordított privatizációt, három állami tulajdonban lévő bank eladására készül. Egyben célul tűzte ki a költségvetési deficit 4,5 százalékra való csökkentését és ígéretet tett a bérkiáramlás korlátok között tartására.
A idézi László Csaba pénzügyminisztert, aki még három év lassú gazdasági növekedéssel számol, hacsak a kormány nem csökkenti a közkiadásokat, és nem hajt végre reformot a közszolgáltatásokban.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
