A bennfentes tőzsdézés és a pénzpiaci manipuláció elleni fellépés uniós direktívája összehangolja a tizenöt tagállam nemzeti normáit – ezzel az egész EU-n belül nyakon csíphetik a túlságosan ügyes alkuszokat. A harmonizáció egységesíti a jogi és eljárási fogalmakat, valamint előírja, milyen kötelező jogosítvánnyal kell rendelkeznie annak az egy központi hatáskörű felügyeleti szervezetnek, amelyet minden tagállamban létre kell hozni. E hatóságok folyamatosan együttműködnek egymással és az EU közösségi szervezeteivel is. Kötelezővé válik az, hogy a részvénybefektetési ajánlatok tevői nyilvánossá tegyék érdekeltségeiket, valamint minden olyan esetleges kötődésüket, amely befolyásolhatja az adott tőzsdei ügyletet.
Hosszas vita után a pénzügyi-tőzsdei újságírók tájékozódási és közzétételi jogát nem korlátozták, de az érintett zsurnaliszták nem húzhatnak hasznot az általuk figyelt ügyletekből, és nem kaphatnak jutalékot egy-egy kibocsátás vagy tranzakció népszerűsítéséért. A direktíva mindennemű tőzsdei ügyletre vonatkozik, és 2004 nyarán lép életbe.
Ezzel nagy lépést tettek az egységes európai pénzpiac létrehozása felé. Az euró magyar-belga atyja, Lámfalussy Sándor által kidolgozott terv 2005-re hozná létre a harmonizált szabályozással és kétlépcsős, uniós szintű felügyelettel működő közös tőkepiacot. Ennek hiánya ugyanis Európa számára versenyhátrányt jelent Amerikával szemben. Az összesen negyvennyolc összehangoló intézkedés kétharmadának életbeléptetése megkezdődött, a többiről folyik a vita. Nem sikerül például a cégfelvásárlási direktíva kidolgozása a német ellenkezés miatt, a britek pedig a részvénytőzsdékre vonatkozó néhány új előírást tartják fölöslegesnek.
Az uniós pénzügyminiszterek tanácskozásán előreléptek az úgynevezett stabilitási paktum „újraértelmezésében” is. Az eurózónában fennmarad a költségvetési hiány háromszázalékos korlátja, de a nagy államadósságú országokat kötelezik a strukturális deficit bruttó nemzeti össztermékhez (GDP) viszonyított arányának fél százalékpontos csökkentésére. Január végéig eldöntik, milyen fejlesztési vagy szociális közkiadás ne számítson bele a hiányba, hogy enyhítsenek a paktum merevségén. Németország körül szorul viszont a hurok: a tagtársak pénzügyminiszterei ezúttal nem akadályozták meg, hogy az EU „kormánya” megindítsa az eljárást Berlin ellen a háromszázalékos korlát áthágása miatt. Korábban Berlin ki tudott bújni az esetleg súlyos pénzbüntetéssel járó eljárás alól, mostanra azonban elfogyott a többiek türelme.
Az EU-ban változatlanul rosszak a növekedési kilátások, a 8,8 százalékos munkanélküliség tovább nő, kúszik fel az infláció is (a tervezett kettő helyett 2,2 százalék az átlag). A pénzügyminiszterek ismét sürgették az Európai Központi Bankot (EKB), hogy csökkentse végre a kamatlábat. Az EKB állítólag csütörtökön ezt meg is teszi, de nem biztos: az EKB elnöke ismét azt hangoztatta, hogy „általában” fölösleges és káros az ilyen élénkítés. Wim Duisenberg most talán engedékenyebb lehet, méltányolva, hogy a miniszterek az ő követelésére fenntartották a hiánypaktumot, és megígérték a strukturális deficit visszafogását.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
