A Kommerszant és a Komszomolszkaja Pravda kiküldött tudósítói egyaránt a három különböző verzióját hallotta a helybeliektől: az üzbégek szerint a kirgizek támadtak rájuk, a kirgizek szerint az üzbégek évek óta iszlámista fészekké változtatták Ost és Dzsalalábádot, régen készülnek a háborúra és fegyverkeznek. A legkevésbé elterjedt hírek szerint ismeretlenek érkeznek terepszínű egyenruhában az üzbégek lakta környékekre, lövöldöznek, gyújtogatnak, majd eltűnnek, míg a kirgizek lakta környékeken ugyanezt a taktikát civil ruhások követik – ez utóbbiból következtetnek az újságírók provokációra.
Csak találgatni lehet, hogy ki áll a provokációk mögött, de a legtöbben Kurmanbek Bakijev elűzött elnökben látják a bűnöst, aki azonban tagadja, hogy köze lenne az eseményekhez.
A Komszomolszkaja Pravda emlékezetett Bakijev fiának egy rögzített és nyilvánosságra került telefonbeszélgetésére, amelyben azt mondta, „elég 500 csirkefogó” az iedeiglenes kormány megdöntéséhez.
Az utakon mindenhol önkéntes őrcsapatok ellenőrzik az arra autózókat, legtöbbjük egyszerű, esetleg szögekkel kivert, vagy késekkel megtoldott bottal, és minden ellenőrző ponton arra figyelmeztetnek, hogy az „ellenség” felé nem szabad menni, mert ott lőnek.
A helyszínen járt tudósítók szerint az üzbégek pénteken, az újabb pogromok kezdetekor, vagy még korábban elküldték családjaikat a közeli Üzbegisztánba, a kirgizek a hegyekbe.
De például a Kommerszant tudósítója olyan helyen is járt, ahol a különböző nemzetiségek képviselői együttesen próbáltak tankcsapdákat építeni. Itt elmondták: nagyon régen egymás mellett élnek, nem kirgizek és üzbégek, hanem szomszédok.
A Komszomolszkaja Pravda szerint a régi problémák élnek tovább és törnek most a felszínre: a víz és energia, valamint a Fergana-völgy kérdése. Üzbegisztán rá van utalva Kirgizisztán hatalmas, kiváló minőségű víztartalékaira, részben mert saját folyóit a gyapotültetvények locsolásával lassan kiszárítja. Üzbegisztánhoz tartozik a Fergana-völgy is, amely rendkívül termékeny ugyan, de annyi embert nem tud eltartani, amennyi itt él, és túlnépesedett a határ túlsó, kirgizisztáni oldala is. Az ellentmondások és problémák még a Szovjetunió idején keletkeztek.
A tulajdonképpeni cél, hogy megakadályozzák az ideiglenes kormányt legitimáló alkotmány referendumon való megszavazását. Ha a népszavazás elmarad, az áprilisi fordulatban hatalomra került kormány nem tud legitimitásra szert tenni, és nyitva áll a visszaút Bakijev előtt.
