Ukrajnában a szavazáson 36,6 millió választó összesen 12,1 ezer különböző szintű tanács (közgyűlés) több mint 225 ezer képviselőjének és mintegy 11,5 ezer település polgármesterének személyéről dönt. Ez az első országos szavazás Viktor Janukovics ukrán államfő februári megválasztása óta, s több mint 2400 megfigyelő (köztük 500 külföldi) ellenőrzi a voksolás lebonyolításának szabályosságát.
A durva kampány során az ellenzék azzal vádolta meg Janukovicsot, hogy manipulált a saját bázisát jelentő Régiók Pártja érdekében, míg a kormányzat az ellenzék “provokációit” emlegette. A voksolás várhatóan a kormányzó Régiók Pártja (PR) helyi pozícióinak a megerősödését hozza.
A szavazás tétje a kárpátaljai magyarság szempontjából az, hogy sikerül-e a frakcióalakításhoz elegendő számú képviselőt bejuttatnia a különböző szintű önkormányzatokba, mindenekelőtt a kisebbségi érdekvédelmet tekintve kulcsfontosságú megyei tanácsba. Az egymással rivalizáló két meghatározó szervezet, a Kárpátalja Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) és az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség (UMDSZ) megfelelő számban indított jelölteket mind megyei szinten, mind a magyarok által is lakott járások és települések képviseleti testületeibe.
Kárpátalja-szerte egyébként egész nap folyamatos volt a sorbanállás a szavazókörökben a helyhatósági választásokon, nem ritkán több órát kellett várakozniuk a választóknak, hogy leadhassák szavazatukat; a magyar választási megfigyelők késő délutánig nem tapasztaltak komolyabb visszaéléseket a magyarlakta településeken folyó voksoláson.
Brazíliában mintegy 136 millió választópolgár járulhat az urnákhoz, hogy szavazzon a rendkívül népszerű távozó államfő, Luiz Inácio Lula da Silva utódjáról. A győztes várhatóan a 8 éve államfő, s aki az alkotmány szerint indulni harmadszor már nem tudó Lula támogatását élvező Dilma Rousseff lesz. A 62 éves baloldali politikus volna az első női elnök Brazília élén. Az október elején tartott első fordulóban Rousseff 47 százalékot kapott, míg riválisa 33 százalékot.
Dilma Rousseff egykoron gerillaként harcolt a katonai diktatúra ellen. Politikai karrierjét Lulának köszönheti, aki a kormányon belül az egyik legfőbb munkatársává emelte.
Egyébként mindkét államfőjelölt azt ígéri, hogy folytatják azt a politikát, ami lehetővé tette, hogy Brazília a világ nyolcadik gazdasági hatalmává váljon, s több millió brazil tudjon kitörni a szegénységből.
A nyugat-afrikai Elefántcsontparton, a világ legjelentősebb kakaótermelő országában, vasárnap kezdődött meg a 2002-es polgárháború utáni elnökválasztás. A lakosság azt reméli, hogy a többször elhalasztott választások eredményeképpen megszűnik a káosz és a feszültség, egyesül a két országrész, helyreáll a rend.
A szavazást 2005 óta hatszor halasztották el, így mostani megszervezése óriási jelentőségűnek számít. Az első jelentések szerint az emberek tömegesen járulnak az urnákhoz, a szavazóhelyiségek előtt sokfelé több száz méter hosszú sorok alakultak ki.
Mintegy 5,7 millió elefántcsontparti választhat a voksoláson induló 14 elnökjelölt között. Közöttük van az eddigi államfő, Laurent Gbagbo, aki 2000 óta van hatalmon, noha elnöki mandátuma elvileg 2005-ben lejárt.
Tanzániában és a félautonóm Zanzibár szigetén pedig szövetségi elnök- és parlamenti választásokat tartottak vasárnap.
A jelenlegi elnök, a hatvanéves Jakaya Mrisho Kikwete, a hatalmat gyakorló Tanzániai Forradalmi Párt (CCM) képviseletében indul az újabb megméretésre. Közvéleménykutatások szerint ő a legfőbb esélyes. Fő vetélytársa Wilbrod Slaa, az ellenzéki Párt a Demokráciáért és a Haladásért (CHADEMA) színeiben.
