Belföld

Félóra munkaidő 45 milliárdba kerülhet

A munkaadók nem fogadták túlzott lelkesedéssel Medgyessy Péter miniszterelnök hét végi bejelentését, mely szerint a kormány támogatja a szakszervezetek javaslatát, hogy a heti törvényes munkaidő 40-ről 38 órára csökkenjen négy év alatt. A munkaadók számítása szerint jövőre 40-45 milliárdos többletköltséget jelentene félórás csökkentés a cégeknek a versenyszférában.

A heti munkaidőt legelőbb 2003. július elsejétől lehetne első lépésben fél órával csökkenteni, így a folyamat végén, 2006 júliusában érhető el a heti 38 órás mérték – nyilatkozta a Magyar Hírlapnak Wittich Tamás, a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetségének most megválasztott elnöke. A kérdést már az Országos Érdekegyeztető Tanács legutóbbi ülésén is felvetették a szakszervezetek. Az MSZOSZ erről megállapodást kíván kötni a munkaadókkal és a kormánnyal – közölte Wittich Tamás. Középtávon, fokozatosan és megállapodás alapján – fogalmazta meg Borsik János, az Autonóm Szakszervezetek Szövetségének elnöke a három alapelvet, amelyet be kell tartani a 38 órás munkahét bevezetése során. Az autonómokhoz tartozó területen egyébként már van példa a csökkentett munkaidőre: a mozdonyvezetők heti 37,5 órát dolgoznak – jegyezte meg az elnök.
A Liga programjában régóta szerepel a 38 órás munkahét bevezetése. Mint Gaskó István, a szakszervezeti szövetség elnöke elmondta: jó néven vennék, ha már a jövő évi bérmegállapodásban szerepelne a kitétel a munkaidő fokozatos csökkentésére.

A bérek emelésének egyik lehetséges eszközét látják a munkaidő csökkentésében a szakszervezetek: ugyanannyi munkáért többet kereshetnének a dolgozók, ráadásul több szabadidő jutna nekik. A magyar és az uniós bérek közötti szakadékot ugyanis tovább tágítja, hogy a jóval alacsonyabb fizetésékért a hazai munkavállalóknak többet is kell dolgozniuk: amíg az Európai Unióban a 38 órás munkahét számít átlagosnak, addig a magyar dolgozók átlagosan 42,9 órát (Budapesten 41,9 órát) töltenek a munkahelyükön.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik