Az Orbán-rezsimben egyszerre történt meg az állam vagyontalanítása és a vagyon államtalanítása
– foglalta össze lapunknak Ligeti Miklós, a Transparency International Magyarország (TI) jogi igazgatója azt, hogy milyen hatással volt a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványok létrehozása az állam és a közvagyon viszonyára.
A KEKVA-k megjelenése a 16 évnyi Orbán‑kormányok egyik legjelentősebb intézményi átalakításához kapcsolódik. A 2021-ben megalkotott konstrukció lényege, hogy
Ide tartozik például
- az immáron szállodákat és a Librit is tulajdonló elitképző, a Mathias Corvinus Collegium (MCC),
- a Lázár János-féle Jövő Nemzedék Földje Alapítvány (amely a mezőhegyesi ménesbirtokot kezeli),
- a Mol–Új Európa Alapítvány
- és a nagy egyetemeket fenntartó alapítványok.
A modell keretében a korábban állami felsőoktatási intézmények többsége alapítványi fenntartásba került, a kuratóriumok pedig meghatározó döntési jogköröket kaptak.
Az alapítványokhoz rendelt vagyon nagysága időközben makrogazdasági léptékben is jelentőssé vált: az Állami Számvevőszék adatai szerint a KEKVA-k összesített mérlegfőösszege 2024 végén meghaladta a 3000 milliárd forintot. Ez a vagyon többféle eszközből áll: az alapítványokhoz jelentős állami részvénycsomagokat, ingatlanokat, készpénzt és egyéb eszközöket rendeltek.
Ahogy arról lapunk is beszámolt, az Orbán-kormány a Mol és a Richter részvényeinek egy részét is alapítványoknak adta át, így ezek osztaléka már nem az államot, hanem az alapítványokat illeti meg, miközben ezek a részvénycsomagok jelentős bevételt generálnak: egyes alapítványok évente több tíz milliárd forintos osztalékhoz jutnak, vagyis az alapítványok „aranytojást tojó tyúkot” kaptak a Fidesztől.
Az alábbiakban azt tekintjük át, hogyan jött létre ez a rendszer, milyen vagyon került az alapítványokhoz, és miért vált most – a Tisza‑kormány alaptörvény-módosító javaslata nyomán – rendkívül aktuális témává.
