2026. május 20–21-én a BEUC, az Európai Fogyasztói Szervezet – 27 országból 29 tagszervezettel együtt– panaszt nyújtott be az Európai Bizottsághoz és az illetékes nemzeti hatóságokhoz a Meta, a TikTok és a Google lenne. A panasz az, hogy Pedig erre van szabály, az EU Digitális Szolgáltatásokról szóló jogszabálya (DSA) előírja, hogyan kell védeni a fogyasztókat a csaló hirdetésektől.
A Fogyasztóvédelmi Egyesületek Országos Szövetsége (FEOSZ) is részt vesz ebben a munkában – írták az akcióról szóló közleményükben.
- 2025 decembere és 2026 márciusa között a BEUC és fogyasztóvédelmi szervezetek 13 országban közel 900 olyan hirdetést jelentettek, amelyek feltehetően sértik az uniós jogot.
- Ezek közül a platformok (Meta, Tiktok, Google) csupán a hirdetések 27 százalékát távolították el a bejelentések alapján, míg a jelentések 52 százalékát elutasították vagy figyelmen kívül hagyták.
Ez azt jelenti, hogy A fogyasztóvédelmi szervezetek arra kérik az Európai Bizottságot és a Nemzeti Digitális Szolgáltatási Koordinátorokat (DSC-ket), Magyarországon a Nemzeti Média és Hírközlési Hatóságot, hogy vizsgálják ki, milyen intézkedéseket tett a Meta, a TikTok és a Google a pénzügyi csalásokkal kapcsolatos rendszerszintű kockázatok mérséklésére, és kötelezzék őket a DSA ( Digitális Szolgáltatásokról szóló irányelv) betartására. Agustín Reyna, a BEUC főigazgatója így foglalta össze, mi a gond a három platform gyakorlatával a csaló hirdetések kapcsán.
A Digitális Szolgáltatásokról szóló jogszabály értelmében a Metának, a TikToknak és a Google-nek hatékony mechanizmusokat kell működtetnie a csaló hirdetések elleni fellépésre és a fogyasztókat érintő kockázatok csökkentésére. Kutatásunk sajnos riasztó eltéréseket mutat aközött, amit ezek a platformok állítanak, és ami a valóságban történik. A Meta, a TikTok és a Google nemcsak hogy nem távolítja el proaktívan a csaló hirdetéseket, hanem a bejelentett csalások esetén is alig tesz lépéseket. Elengedhetetlen, hogy a Metát, a TikTokot és a Google-t felelősségre vonják. Ha nem kezelik a platformjaikon terjedő pénzügyi csalásokat, a csalók továbbra is naponta milliószámra érhetik el az európai fogyasztókat, és emberek százai vagy ezrei veszíthetnek el több száz vagy akár több ezer eurót csalások miatt.
A BEUC és tagszervezetei által összegyűjtött bizonyítékok tovább növelik azon bizonyítékok már eddig is jelentős mennyiségét, amelyek azt mutatják, hogy ezek a platformok nem kezelik kielégítő módon a pénzügyi csaló hirdetéseket.
A bizonyítékgyűjtésben részt vevő és támogató fogyasztóvédelmi szervezetek: Асоциация Активни потребители (Bulgária), Arbeiterkammer (Ausztria), ASUFIN (Spanyolország) ésFederación de Consumidores y Usuarios– CECU (Spanyolország), Consumentenbond (Hollandia), DECO (Portugália), Federacja Konsumentów (Lengyelország), Forbrugerrådet Tænk (Dánia), Qendra Konsumatori shqiptar (Albánia), Que Choisir Ensemble (Franciaország), Spoločnosť ochrany spotrebiteľov (S.O.S.) (Szlovákia), Verbraucherzentrale Bundesverband– vzbv (Németország), Zveza Potrošnikov Slovenije– ZPS (Szlovénia) és a BEUC (Belgium képviseletében).ACR Malta (Málta), Asociatia Pro Consumatori– APC (Románia), Consumatori Italiani per l’Europa (CIE) (Olaszország), dTest (Csehország), EKPIZO és KEPKA (Görögország), Fédération romande des consommateurs (Svájc), Fogyasztóvédelmi Egyesületek Országos Szövetsége– FEOSZ (Magyarország), Forbrukerrådet (Norvégia), Fundacja Konsumentów (Lengyelország), Kypriakos Syndesmos Katanaloton (Ciprus), Neytendasamtökin– NS (Izland), Organizacija na potrosuvacite na Makedonija– OPM (Macedónia), Sveriges Konsumenter (Svédország), Union Luxembourgeoise des Consommateurs– ULC (Luxemburg), Unija potrosaca Hrvatske (Horvátország), valamint Vartotojų aljansas (Litvánia).
