Az Alaptörvény szerint az eljárást az országgyűlési képviselők egyötöde indítványozhatja a köztársasági elnök ellen (ezt korábban a Demokratikus Koalíció meg is tette), de a megfosztás megindításához kétharmados többség kell. A Fidesz-közeli jogászok szerint Sulyok Tamás alkotmányos úton elmozdíthatatlan, ám Vörös Imre volt alkotmánybíró a Klubrádióban azt mondta: a köztársasági elnök alkotmánysértést követett el, így akkor is meg lehet fosztani tisztségétől, ha önként nem mond le.
Szerinte Sulyok Tamás bizonyíthatóan megsértette az Alaptörvényt, tevőlegesen hozzájárult ahhoz, hogy a közhatalom gyakorlása ne jogállami keretek között történjen. Vörös Imre úgy véli: az államfő nem tett eleget kötelezettségének, nem őrködött az államszervezet demokratikus működése felett, amikor nem emelte fel a szavát több vitatott esetben.
Emlékeztetett rá, hogy a megfosztás ügyében a végső szót az Alkotmánybíróság mondja ki, de az eljárás elindításáról szóló parlamenti döntés után azonnal fel kell függeszteni az elnöki jogkör gyakorlását, ami azt jelentené, hogy Sulyok Tamás hatásköreit, feladatait ideiglenesen az Országgyűlés majdani elnöke (Forsthoffer Ágnes) venné át.
Vörös Imre hangsúlyozta, az Országgyűlésnek részletesen indokolnia kell döntését, az államfő teljes tevékenységét mérlegelni kell, de a jelenlegi rendszerben számos olyan szabály működik, amelyeket kifejezetten a hatalom bebetonozására alakítottak ki, amelyek eleve nem tekinthetőek legitim jogállami normáknak, ezért nem is kérdés, hogy mielőbb ki kell őket iktatni.
Az alkotmányjogász már korábban készített egy „kigyomlált” változatot az Alaptörvényből, amely szerinte alkalmas lehetne kiindulópontnak egy jogállami rendszer újjáépítéséhez. Vörös Imre egy olyan rendkívüli politikai és gazdasági helyzetben, mint a mostani, túlzott óvatosságnak tartja arra hivatkozva érintetlenül hagyni ezeket a szabályokat, hogy azok az Alaptörvény részei. Szerinte éppen az a probléma, hogy ezek a rendelkezések a jogállamiságot korlátozzák, ezért nem indokolt a változatlan fenntartásuk.
Korábban a jogászok például érthetetlennek tartották, Sulyok Tamás miért nem találta alkotmánysértőnek a gyülekezési jog Pride betiltását célzó korlátozását, amit a Fidesz úgy fogadott el, hogy csak később igazította hozzá az Alaptörvényt.
