A Tisza Párt április 12-i, elsöprő erejű választási győzelme után olyan vezető értelmiségieket, művészeket kerestünk meg, akik korábban azért költöztek külföldre, mert úgy érezték, képtelenek tovább Orbán Viktor hibrid rezsimjében létezni. Elsőként Náray Tamással beszélgettünk, aki azt mondta, bár egyáltalán nem szimpatizált a korábbi MSZP-kormányokkal, 2009-ben hangos kampányba kezdett, nehogy kétharmadot szerezzen a Fidesz.
Sorozatunk második részében Schilling Árpád rendezőt, a Krétakör alapítóját, a magyar független színház egyik legjelentősebb szereplőjét kérdeztük többek között arról, hogy miért döntött feleségével, Sárosdi Lilla színésznővel 2018-ban a kivándorlás mellett, mit szól a választás eredményéhez, és milyen reményekkel és félelmekkel tekint a változások elébe.
Szélmalomharc
Nemcsak azért költöztünk el, mert Orbán Viktor volt hatalmon, hanem azért, mert meddőnek tűnt a rendszer elleni küzdelem.
Engem a harc inspirál, de az a közeg, ami akkor a társadalmat és szűkebben véve a szakmámat jellemezte, arra utalt, hogy semmi értelme. Nem a küzdelem, hanem a küzdelem hiánya, a reménytelenség elől menekültem el, féltem, hogy ez hosszú időre így marad. Egy idő után úgy éreztem, mintha én magam lennék a probléma.
Hogy érti, hogy ön volt a probléma?
