Az Európai Bíróság ítélete jó hír azoknak a cégeknek, amelyeket szükségszerűen nagy energiafogyasztásuk miatt kedvezményben részesített az Unió, és ismét megakadályozta, hogy a „bot a küllők között” megállítsa a szekeret – olvasható a portálon.
Az EU azért osztott ki térítésmentesen úgynevezett „széndioxid-kibocsátási egységeket”, vagyis felmentést a kvóta kifizetése alól, hogy erősítse azon európai cégek versenyképességét, amelyek tevékenységükből eredően szükségszerűen szén-dioxidot bocsátanak ki, és korlátozott lehetőségeik vannak arra, hogy ezt a kibocsátást tevékenységük megváltoztatásával, illetve a felhasznált energiahordozók kiváltásával csökkentsék, ezáltal megelőzve a „kibocsátásáthelyezést”, vagyis, hogy ezek a cégek kibocsátással járó tevékenységüket inkább az Unión kívül végezzék.
Ezáltal ugyanis a klímavédelmi célok elérése nem javul, míg az EU-n belüli cégek más ösztönzők miatt érdekeltek a „zöldítésben”.
Meg lehet ugyanakkor kérdezni, hogy hol az ösztönzés a széndioxid-kibocsátás csökkentésére. Amennyiben egy cégnek nincs szüksége a kiosztott kvótákra, azokat eladhatja. Ezért érdekelt saját kibocsátásának csökkentésében – persze akkor, ha megtarthatja az értük kapott összegeket. A kvóták vevői persze ennek megfelelően többet bocsátanak ki, azonban a tapasztalatok azt mutatják, hogy az emissziókereskedelem végső soron országosan is a kibocsátás csökkenéséhez vezetett.
A háborús veszélyhelyzet keretében vetett ki a magyar kormány magas (tonnánként 36 eurónyi) adót ezekre az ingyenesen kiosztott kvótákra. Miután a kvóták kereskedelme piaci alapon folyik, a fix összegű adó szakmailag is erősen megkérdőjelezhető. Az adó kivetésének feltételei elég bonyolultak:
- a minimális kibocsátás átlagát (25.000 tonna) három évre,
- a kibocsátásban az ingyenes kvóták arányát (50%) viszont négy évre kell figyelembe venni.
- Emellett a kvóták ára nem fix, hanem változó, az energiaárak változása (miután az befolyásolja a fogyasztást) és más tényezők, mint az államok, illetve az EU energiapolitikája és a kiosztott ingyenes kvóták mennyisége és a kereslet-kínálat is befolyásolják.
Az utóbbi öt évben nagyjából 51 és 105 között ingadozott.
Ezért a Bíróság úgy ítélte meg, hogy ez az adó lényegében semlegesíti az ingyenes kiosztás kompenzációs hatását.
A 2024-es költségvetés zárszámadása alapján tavaly az államnak összesen 67,14 milliárd forintnyi bevétele keletkezett a széndioxidkvóta-adóból. A 2025-ös költségvetés alapján a kormány idén 75 milliárd forint bevételt vár ebből az adónemből – emlékeztetett rá a G7.hu.
A széndioxidkvóta-adó legnagyobb befizetői közt található a Mol Nyrt., a Nitrogénművek Zrt., valamint a legnagyobb hazai cementgyárak külföldi tulajdonosai.
