Az orosz olajexport bevételei négyéves csúcs közelébe emelkedtek, miután a közel-keleti konfliktus felhajtotta az árakat, és a szállítások is bővültek. A háborús feszültség így váratlan pénzügyi mentőövet dobott Moszkvának, amely ismét dollármilliárdokat kasszíroz naponta – olvasható a Világgazdaság cikkében.
Oroszország ismét hatalmas összegeket keres az olajexporton, és a bevételek most az ukrajnai háború 2022-es kirobbanása óta nem látott szintre emelkedtek.
A fordulat hátterében elsősorban a közel-keleti háborús feszültség áll, amely az egekbe lökte a nyersolaj árát, miközben Moszkva a szállítási volumeneket is növelni tudta.
A számok beszédesek:
Heti szinten ez már 2,46 milliárd dolláros bevételt jelent, ami látványos, közel 400 millió dolláros növekedés egyetlen hét alatt.
A növekedést két tényező is hajtja:
- egyrészt az árak meredek emelkedése,
- másrészt az orosz tengeri szállítások növekedése.
Az Ural-típusú orosz olaj hordónkénti ára mintegy 10–14 dollárral nőtt, míg a csendes-óceáni ESPO-keverék még ennél is nagyobb ugrást produkált. A tengeri export pedig elérte a napi 4,07 millió hordót, amely három és fél hónapos csúcs.
Különösen fontos szerepet játszik India, amely ismét jelentős mennyiségben vásárol orosz olajat. Ebben kulcsszerepe van egy amerikai vámmentességi kivételnek, amely lehetővé teszi, hogy bizonyos, már úton lévő szállítmányokat megvásároljanak. Ennek hatására az indiai import napi 1,14 millió hordóra emelkedett március első három hetében.
A Hormuzi-szoros lezárása miatt a globális piacon egyfajta „olajvadászat” indult a gyorsan elérhető szállítmányokért. Ez odáig vezetett, hogy az orosz Ural olaj egyes piacokon már a Brent-referenciaár fölé került – ami korábban szinte elképzelhetetlen volt a szankciók miatt.
Putyin nem kapott vérszemet
Az orosz gazdaság korábban éppen ellenkező pályán volt: a nyugati szankciók miatti árengedmények és az erős rubel csökkentették a bevételeket, ezért még egy megszorítócsomag is elkészült.
Az orosz elnök hangsúlyozta, hogy a megnövekedett energiapénzeket nem szabad elherdálni: az állami költségvetés hosszú távú stabilitását kell szem előtt tartani. Így Moszkvának most már nem a hiány kezelésére, hanem a váratlan többlet okos felhasználására kell koncentrálnia. Putyin terve így biztosíthatná, hogy az orosz gazdaság még ellenállóbbá váljon a külső politikai és piaci hatásokkal szemben – írja a VG.hu.
A korábbi beszámolók arról szóltak, hogy Moszkva kénytelen lehet 10%-kal csökkenteni nem katonai kiadásait az ukrajnai háború folyamatosan növekvő költségei és a szankciók hatása miatt.
– értékelnek a theweek.com cikkében.
Veletek vagyunk!
Az orosz elnök a múlt hétvégén a Noruz, vagyis a perzsa újév alkalmából gratulált az iráni vezetőknek.
„Vlagyimir Putyin azt kívánta az iráni népnek, hogy méltósággal győzzék le a megpróbáltatásokat, és hangsúlyozta, hogy ebben a nehéz időszakban Moszkva továbbra is Teherán hűséges barátja és megbízható partnere” – közölte a Kreml.
Oroszország szerint az Egyesült Államok és Izrael Irán elleni támadásai az egész Közel-Keletet a szakadékba taszították, és súlyos globális energiaválságot idéztek elő. Putyin „cinikus” gyilkosságnak nevezte és elítélte Irán legfelsőbb vezetője, Ali Hámenei február végi megölését.
Az azonban vitatott, hogy Moszkva ténylegesen milyen mértékben támogatja Iránt. Egyes iráni források azt mondták, hogy kevés valódi segítséget kaptak Moszkvától a válságban, amely az ország életében a legnagyobb azóta, amióta az Egyesült Államok által támogatott sah megbukott az 1979-es forradalom során – írja beszámolójában a Reuters.
A Politico beszámolója szerint Moszkva kölcsönös „dealt” javasolt Washingtonnak: a Kreml leállítaná a hírszerzési információk megosztását Iránnal, ha Washington befejezné az Oroszországgal kapcsolatos hírszerzési információk megosztását Ukrajna számára. Az Egyesült Államok azonban elutasította a felvetést. A Kreml a hírt hamisnak minősítette.
