Korábban elveszettnek hitték, most azonban már zajlik az éjszakai égbolt legrégebbi ismert térképének rekonstrukciója, írja a Science Alert.
A kozmosz térképét a neves ókori csillagász, Hipparkhosz műveként tartják számon, aki Kr. e. 190 és 120 között élt, jóval a távcső feltalálása előtt. Őt tartják az első nyugati csillagásznak, aki megkísérelte elkészíteni egy ilyen jellegű katalógust, és az elsőnek, aki meghatározta a Nap és a Hold mozgását.
Hogyan találták meg?
A történet 2022-ben kezdődött, amikor egy 6. századi kolostori kézirat alapos elemzése feltárta, hogy az tartalmazhat egy Hipparkhosz által írt ősi csillagtérképet. A dokumentumot az egyiptomi Szent Katalin kolostorból, a világ legrégebbi folyamatosan lakott keresztény kolostorából szerezték meg. A szakértők tudták, hogy mivel a pergamen értéke rendkívül magas volt, gyakran lekaparták róla a tintát és úgy használták fel újra. Úgy tűnik, itt is ez történt: a rajzok alapján a Föld tengelybillegését össze tudták kapcsolni azzal az idővel, amikor Hipparkhosz dolgozhatott.
Victor Gysembergh történész szerint a cél, hogy a lehető legtöbb koordinátát és hivatkozást kiszúrják a rajzokon. A munkához egy szinkrotronként ismert részecskegyorsító gépet használnak, amely az elektronokat közel fénysebességre gyorsítva hoz létre röntgensugarakat. Ezek a sugarak aztán különbséget tudnak tenni az anyagban lévő különböző vegyi anyagok között anélkül, hogy bármit károsítanának.
A szakértők jelezték: a csillagkatalógust felülíró szerzetesek vasban gazdag tintát használtak, az alapul szolgáló szöveg kalciumban gazdag. Ez lehetőséget ad a kutatóknak a rejtett szöveg feltárására. Az előrelépések pedig elvitathatatlanok: máris számos csillag leírása előkerült, valamint egy utalás is az „Aquarius”-ra. A kutatás a szakértők szerint segíthet megválaszolni a tudomány születésével kapcsolatos legfontosabb kérdéseket: miért kezdték el több mint 2000 évvel ezelőtt foglalkozni a tudománnyal, hogyan lettek ilyen jók benne.
