Bocsánatot kért az iráni elnök – Trump megjósolta, mi fog történni az olajárakkal

Ali Mohammad Naíni, az iráni Forradalmi Gárda szóvivője szombaton bejelentette: az egységek várják a Hormuzi-szoroson áthaladó hajókat kísérő amerikai erőket, miután Chris Wright amerikai energetikai miniszter nem sokkal korábban bejelentette, az Egyesült Államok haditengerészete felkészül a hajók kísérésére a szoroson, amely fölött a gárda múlt szombaton átvette az ellenőrzést.

Naíni leszögezte: Washingtonnak nem szabad elfelejtenie, hogy a térségben 1987-ben – az iraki–iráni háború idején – iráni aknára futott, a szintén amerikai erők által kísért Bridgeton amerikai olajszállító esetét. A Forradalmi Gárda emellett arról is tájékoztatott, hogy „szeparatista” milíciák ellen intézett támadást az Iránnal szomszédos Irak kurdisztáni régiójában. A Taszním hírügynökséghez eljuttatott közleményében a testület három helyszín elleni támadásról számolt be.

Mindeközben Teheránból az éjszaka folyamán újabb rakétatámadásokról számoltak be, a Taszním iráni hírügynökség pedig azt közölte, hajnalban támadás érte a Teherán melletti Mehrabad Nemzetközi Repülőteret is. Az iráni állami televízió erős robbanásokról adott hírt Teheránból, azonban a robbanások pontos helyét nem közölte.

Az izraeli hadsereg arról tájékoztatott, hogy az éjszaka folyamán több mint 80 vadászrepülőt vetett be az iráni légtérben, és támadásokat intézett teheráni, illetve az ország középső részén lévő célpontok ellen, egyebek között az Izrael szerint az iráni Forradalmi Gárdához köthető, teheráni Imám Hosszein Egyetem, valamint föld alatti rakétaüzemek ellen. Irán pénteken elrendelte az országban lévő összes egyetem ideiglenes bezárását. Péntek este, az X-en közzétett üzenetében Abbász Aragcsi iráni külügyminiszter az Irán és az arab országok közötti baráti kapcsolatokat hangsúlyozta, ám hozzátette: a Perzsa-öböl országaiban lévő amerikai támaszpontokról „gyermekek és ártatlanok elleni támadásokat indítanak”. (MTI)

Maszúd Peszeskján iráni elnök videóüzenetet tett közzé szombaton az iráni állami televízióban. Az elnök azt mondta:

Szükségesnek tartom bocsánatot kérni a szomszédos országoktól, amelyeket támadás ért.

Hozzátette, „nem áll szándékunkban megszállni a szomszédos országokat”, majd regionális együttműködésre szólított fel „a béke és a nyugalom megteremtése érdekében”. Azt is mondta, hogy a vezetés utasítást adott ki a fegyveres erők számára: „mostantól ne támadják a szomszédos országokat, hacsak nem éri őket előbb támadás.”

„Akik azt fontolgatják, hogy kihasználják ezt a pillanatot Irán megtámadására, ne váljanak az imperializmus bábjaivá” – mondta az elnök, hozzátéve, hogy Izrael vagy az Egyesült Államok támogatása „nem vezet a becsülethez és a szabadsághoz”.

Nem sokkal Maszúd Peszeskján videóüzenete után drón csapódott a dubaji reptér közelébe, amely miatt egy időre le is kellett állítani a reptér forgalmát.

Drón csapódott be a dubaji reptérhez közel. A reptéren az érkező járatokat várakozásra utasították, de volt olyan járat – mint például a Virgin Atlantic London–Dubaj-járata –, ami visszafordult Rijád felett.

Egy időre az Emirates járatait is felfüggesztették, de nem sokkal később a társaság jelezte, hogy újraindulnak a tervezett járatok, azok az utasok pedig, akik szombat délutánra visszaigazolt foglalással rendelkeznek, kimehetnek a repülőtérre.

A drón úgy tűnik, nagy kárt nem okozott. A becsapódásról több videó is kering az interneten, például ez:

Another Iranian attack drone hit Dubai International Airport, barely missing Concourse A. pic.twitter.com/axvNdrXUFn

— OSINTtechnical (@Osinttechnical) March 7, 2026

A globális kínálat bővítése és az olajárak csökkentése érdekében az USA fontolóra veszi az orosz kőolajra vonatkozó szankciók feloldását. Washington hajlandó lenne enyhíteni az orosz energiaszektort sújtó korlátozásokat, amennyiben sikerül tűzszüneti megállapodást kötni az orosz–ukrán háborúban. Scott Bessent amerikai pénzügyminiszter szerint amennyiben az orosz olaj visszatérne a világpiacra, az elősegítené a globális energiaárak mérséklését – ami az amerikai fogyasztók számára is kedvező lenne. (Portfolio)

Kapcsolódó

Váratlan amerikai fordulat: lazítanák az oroszok elleni olajembargót

Kijevnek nem tetszik az ötlet.

Szombat hajnalban Irán ismét rakétákkal támadta Izraelt – idézi az izraeli hadsereg közleményét az MTI.

Mint írták: aktiválták a légvédelmi rendszereket, és a rakétákat megsemmisítették.

Izraeli egészségügyi források szerint a támadásokban nem sérült meg senki.

Helyszíni beszámolók szerint nem sokkal a légvédelmi szirénák megszólalása után robbanást lehetett hallani Jeruzsálemben. A hadsereg mindeközben pénteken arról tájékoztatott, hogy 24 óra alatt több mint 400 nyugat-iráni katonai célpont ellen intézett támadást, a légierő pedig több mint 6500 bombát dobott Iránra a háború kezdete, azaz február 28-a óta. Hozzátették:

a műveletek új szakaszba léptek

azáltal, hogy a fegyveres erők kiterjesztik támadásaikat a fővárosra, Teheránra is, illetve az ország több térségében lévő fegyvergyártó létesítményekre. (MTI)

A hazai piacon nincsenek nagy benzinkúti leürülések, nincsenek rohamok, hiányjelenségek – mondta a Telexnek Grád Ottó, a Magyar Ásványolaj-szövetség főtitkára. Persze elképzelhető, hogy egy-egy kisebb családi kút pár órára „szárazra fut”, de mint mondja, országosan van elegendő benzin és gázolaj.

Grád szerint a nagyobb láncoknál nem volt még probléma, a kisebb benzinkutaknál is az okozhat csak átmeneti fennakadást, ha – lévén, hogy kezdődik a tavaszi mezőgazdasági szezon – nagyobb agrárvevők jelennek meg, és ilyenkor van, aki szereti bebiztosítani, hogy a saját telephelyen legyen megfelelő mennyiségű üzemanyag.

A lap kiemeli, hogy a február 28-án kezdődött iráni háború folyamatosan emeli az árakat: a Holtankoljak.hu szerint március 6-án a 95-ös benzin 578 forint/liter, a gázolaj 614 forint/liter átlagáron volt elérhető, és szombattól a benzin bruttó 7, a gázolaj bruttó 17 forinttal kerül majd többe.

Csak az állam ne avatkozzon be!

A Telex által megkérdezett piaci szereplők abban bíznak, hogy megmaradnak a versenyhelyzetek, és nem jön adminisztratív ár, elmondásuk szerint az állam kommunikációjától mindenki fél: „Ha egy politikus azzal riogat, hogy a Barátság kőolajvezeték hiányában ezer forint lesz egy liter üzemanyag, az egyrészt nem igaz, másrészt pánikvásárlásokat generálhat.”

A lap kiemeli, hogy amennyiben nem piaciak az árak, a nagykereskedők nem ide hozzák a dízelt: amikor árstop volt itthon (480 forintos benzin és dízel), akkor azért is alakultak ki rohamok és leürülések, mert import egyáltalán nem jött. Fontos az is, hogy a magyar ár ne nagyon ne térjen el a környező államokétól, mert ha a nagykereskedelmi ár mesterségesen limitált, a nagykereskedők visszavonulnak, ha pedig a kiskereskedelmi ár limitált, akkor a kiskereskedelmi igények elszállnak. Mindkettő borítja az egyensúlyt, amivel nyilván az állam is tisztában van, csak nagyon közel vannak a választások.

Sokan meghaltak Libanonban pénteken izraeli légicsapásokban – idézi az MTI a libanoni hatóságok közlését.

Az egészségügyi minisztérium jelentése szerint egy támadásban kilencen haltak meg és tizenheten sebesültek meg az ország keleti részén fekvő Nabi-Sítben. A főváros, Bejrút ellen intézett támadásokban legkevesebb két ember halt meg, és hárman megsebesültek a hatóságok közlése szerint.

Az NNA állami hírügynökség szerint támadás érte az ország déli részén fekvő Madzsal Samszt is, itt kilencen haltak meg. Az áldozatok valamennyien egy család tagjai voltak, közöttük nők és gyermekek.

Biztonsági illetékesek közlése szerint támadás érte az ENSZ Ideiglenes Libanoni Erőjének (UNIFIL) egyik állását is, a támadás következtében voltak veszteségek. Részleteket péntek este nem lehetett tudni, az ENSZ megfigyelő missziója nem adott ki közleményt. Az izraeli hadsereg közölte, hogy vizsgálatot indít az ügyben.

A libanoni egészségügyi minisztérium korábban közölte, hogy a konfliktus legutóbbi kiszélesedése óta több mint kétszázan haltak meg Libanonban. (MTI)

Az Egyesült Államok hadiipari vállalatai megnégyszerezik a különleges osztályú fegyverzet gyártását – közölte Donald Trump amerikai elnök, miután a Fehér Házban fogadta a védelmi ipar legnagyobb cégeinek vezetőit pénteken.

Az MTI tudósítása szerint az amerikai elnök a közösségi oldalán közzétett bejegyzésében beszámolt arról, hogy a gyártás felfuttatása már az előző hónapokban megkezdődött, és a cél a lehető legnagyobb mennyiségű készlet előállítása. Hozzátette, hogy az úgynevezett közép- és felső középosztályú hadianyagból, amelyet az amerikai hadsereg Iránban bevet, valamint a közelmúltban Venezuelában is alkalmazott, „gyakorlatilag korlátlan” az ellátás.

A Fehér Házban tartott tanácskozáson többek között a Boeing, a Northrop Grumman, a Raytheon és a Lockheed Martin vezető tisztségviselői vettek részt.

Donald Trump szintén pénteken azt ígérte, hogy az iráni műveletek miatt megemelkedett kőolajárak gyorsan csökkenni fognak, amint a konfliktus a megoldáshoz közelít. Chris Wright energiaügyi miniszter a Fox News hírtelevíziónak nyilatkozva azt hangoztatta, hogy a magasabb kőolajárak időszaka „legfeljebb hetekig” tarthat, miközben Doug Burgum belügyminiszter ugyanott kijelentette, hogy az Egyesült Államok és Venezuela között kialakult együttműködés segíthet az országon belüli üzemanyagárak leszorításában.

Az Irán elleni katonai művelet megindítása, február 28-a után eltelt 5 napban az Egyesült Államokon belül 10 százalékot meghaladó mértékben emelkedett az üzemanyagok ára a töltőállomásokon. Az amerikai külügyminisztérium pénteken azt közölte, hogy már 27 ezer amerikai állampolgárnak sikerült visszajutnia hazájába a konfliktus által érintett közel-keleti régióból, részben a kormányzat által szervezett ingyenes bérelt repülőgépeken. Az Egyesült Államok jeruzsálemi nagykövetsége arról számolt be, hogy a hétvégén buszok indulnak Izraelen belül Tel-Avivból és Jeruzsálemből az egyiptomi Tabába, hogy segítsék az amerikai állampolgárok távozását.

Az amerikai hadsereg közel-keleti régióért felelős Központi Parancsnokságának pénteki összefoglalója szerint az amerikai katonai akció első hetében az amerikai erők 3 ezer iráni célpont ellen indítottak támadást, és az iráni haditengerészet 43 hajóját semmisítették meg, vagy okoztak súlyos károsodást.

Karoline Leavitt, a Fehér Ház szóvivője pénteken adott tájékoztatásában úgy fogalmazott, hogy az iráni tengeri erők „bevetésre alkalmatlanok”. A sajtótitkár egyben élesen bírálta a Kongresszus képviselőházának azon demokrata tagjait, akik a csütörtöki szavazáson elutasították az Irán elleni határozati javaslat elfogadását. Az alsóház demokrata tagjainak mintegy negyede, 53 képviselő utasította el azt a republikánus határozati javaslatot, amely Iránt „a terrorizmus legnagyobb állami szponzoraként” bélyegezte meg. Karoline Leavitt emlékeztetett arra, hogy az Egyesült Államokban hosszú ideig teljes kétpárti egyetértés övezte Irán megítélését, ami különösen a nyugati világban politikai alapvetés. Az Iránt elítélő javaslatot csütörtökön 372-53 arányban hagyta jóvá a törvényhozás. (MTI)