Tudomány

Minecraftozó majom bizonyította be: az állatoknak is van képzeletük

Kanzi, a legokosabb majom
William H. Calvin / Wikimedia Commons
Kanzi 2006-ban.
Kanzi, a legokosabb majom
William H. Calvin / Wikimedia Commons
Kanzi 2006-ban.
A kísérletek alapján a bonobó eltudta dönteni, mi tartozik a valósághoz.

A törpecsimpánzoknak is lehet képzeletük – olvasható egy új kutatásban. Kanzi, a tavaly elpusztult bonobó viselkedése arra utal, hogy a képzelet evolúciós gyökerei mélyebbre nyúlnak, mint gondolnánk.

Mire volt képes a törpecsimpánz?

Kanzi nem volt átlagos bonobó: megértette az angol nyelvet, használt néhány angol szót, illetve tudott szimbólumokból álló billentyűzettel kommunikálni az emberekkel, ezért évtizedeken át kognitív kutatásokat végeztek vele. Nemcsak szavakat ismert fel, hanem összetettebb utasításokat is megértett, és képes volt játszani a Minecraft nevű népszerű számítógépes játékkal is.

Ez már önmagában is lenyűgöző teljesítmény, Kanzi esetében azonban arra voltak kíváncsiak a kutatók, hogy képes-e a képzeletre, vagyis arra a kognitív műveletre, amikor egy élőlény tudatában van annak, hogy egy tárgy nem létezik, mégis úgy viselkedik, mintha létezne. Vadon élő csimpánzokat láttak már botokkal babázni vagy emberi tárgyakat szokatlan módon használni, és olyan is előfordult, hogy egy bonobó „megevett” egy képen látható áfonyát. Eddig ezt azzal magyarázták, hogy az állat egyszerűen téved, és azt hiszi, hogy a tárgy valódi.

Képzelet vagy valóság?

Ennek igazolására vagy cáfolására Christopher Krupenye és Amalia Bastos kutatók kísérletezni kezdtek Kanzival: először megtanították neki kiválasztani két átlátszó üvegedény közül azt, amelyikben gyümölcslé volt. Ezen a szakaszon az állat hibátlanul teljesített. Ezután a kutatók látványosan gyümölcslevet „öntöttek” átlátszó poharakba, majd az egyik pohárból „visszatöltötték” a képzeletbeli folyadékot a kancsóba. Kanzi az esetek 68 százalékában helyesen választotta ki a „teli” poharat.

Annak érdekében, hogy megbizonyosodjanak róla, hogy ez nem a véletlen műve, újabb kísérlet következett: egy üres és egy gyümölcslevet tartalmazó poharat helyeztek az állat elé. A teli poharat érintetlenül hagyták, az üres pohárnál viszont eljátszották, hogy töltenek bele. Kanzi az esetek 78 százalékában a ténylegesen megtöltött poharat választotta, tehát tudta, mi tartozik a valósághoz és mi a képzelethez.

Ez azt sugallja, hogy a képzelet működésének alapjai nemcsak az emberi agy sajátosságai, és elképzelhető, hogy ez a tulajdonság már közös őseinkben is jelen volt.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik