A kormány által szított bevándorlóellenes hangulat nagyban közrejátszott abban, hogy a Sára Botond által vezetett főváros Kormányhivatal gyámügyi főosztálya megfosztott örökbefogadó szüleitől egy kisbabát, és visszautalta őt a hazai gyermekvédelembe – írja a Válasz Online.
Egy Budapesten élő brit szülőpárral 2022 októberében közölte a Fővárosi Területi Gyermekvédelmi Szakszolgálat, a fővárosi Tegyesz munkatársa: rájuk esett a választás, ha nyitottak rá, örökbe fogadhatják azt a koraszülött roma kislányt, akinek az édesanyja a szülést követően egy levélben azt írta, a gyerekéről örökbeadás útján szeretne gondoskodni.
A pár a telefonhívást követően a Tegyesz közreműködésével gyorsan eljutott addig, hogy hozzájuk került a kislány, de közben a kormányzati hivatalokon belül keringeni kezdett egy információ, amely árnyékot vetett az eljárásra, kiderült, hogy a brit állampolgárságú pár afgán családi gyökerekkel rendelkezik.
Bár a Tegyesz szakemberei elküldték a gondozásba helyezést támogató javaslatukat a Fővárosi Kormányhivatal Gyámügyi Főosztályának. A folyamat, amelyet a Tegyesz alá tartozó Örökbefogadási Szolgálat szakemberei készítenek elő, a Budapest Főváros Kormányhivatalának Gyámügyi Főosztálya által kiállított jegyzőkönyv aláírásával zárult volna. Csakhogy miután a brit pár boldogan hazavitte a kislányt, az aláírásra korábban kijelölt időpontot az utolsó pillanatában visszamondta a gyámügy.
Az örökbefogadókban fel sem vetődött, hogy a hatóságoknál az ő etnikai hátterükkel lehet gond, amíg nyíltan ki nem mondták előttük is.
A lapnak a fővárosi Tegyesz Örökbefogadási Szolgálatának akkori osztályvezetőjétől, Lengyel Judit azt mondta:
Azon a héten, valószínűleg a (kislány addigi hivatalos) nevelőszülőjének jelzése hatására, felhívott a gyámhivatal ügyintézője és beszámolt arról, hogy a főosztályvezető asszony, Kálmándy-Pap Ágnes teljesen kiakadt, és nem akarja engedélyezni, hogy egy migránsnak adjunk gyereket, és hogy szerintük ez nemzetközi örökbefogadás.
A tegyeszes osztályvezető hiába érvelt azzal, hogy nem könnyű a kislány élettörténete, ezért a feldolgozásában egy olyan családnak kell segítenie őt, amelynek van már rutinja, és hogy ez a pár már nevel egy olyan kisfiút, aki hasonló előtörténettel rendelkezik. Miután meghiúsult a jegyzőkönyv felvétele, amely pecsétet tett volna a brit pár örökbefogadási szándékára, utasítást adtak, hogy vigyék vissza a gyereket az örökbefogadó szülőktől a nevelőszülőkhöz. Majd az Országos Gyermekvédelmi Szakszolgálat (OGYSZ) pedig elvette az ügyet a fővárosi Tegyesztől és a Nógrád megyei Tegyesz hatáskörébe utalta. Lengyel Judit szerint az OGYSZ olyan dolgokat lépett meg ekkor, amelyek szakmailag teljesen etikátlanok voltak.
Mivel tudták, hogy a vér szerinti anya egy szakellátott gyerek volt, az irattárból felkérték az iratanyagát, hogy az ott fellelhető elérhetőségeken megpróbálják felvenni vele a kapcsolatot és vele mondassák ki, hogy nem akarja örökbe adni ezekhez a szülőkhöz a gyereket. Ez nem sikerült nekik.
– mesélte a volt osztályvezető.
A pár ellen, miután náluk volt a kislány, még a rendőrségen is feljelentést tettek azt állítva, hogy veszélyeztetik a gyereket, és nem lehet őket elérni. A feljelentésből aztán a Blikk és a Magyar Nemzet hasábjain cikkek születek, amelyekben visszatérő elem volt, hogy vajon hogyan kerülhetett az örökbefogadók listájának az elejére egy „brit–afgán” pár. A játszmában még az is előfordult, hogy gyámügyről felhívták a pár másik gyermekének óvodáját, és bűnözőkként emlegették őket, azt állítva, hogy elrabolták a kislányt.
A párnak annak ellenére, hogy kialakult a kislánnyal az érzelmi kötődésük, végül vissza kellett szolgáltatni őt a hivatalos szerveknek.
A lap így írta le a jelenetet:
Január 26-án, munkaidő után kísérte vissza a kislányt a fővárosi Tegyesz épületéhez a család. Mind ott voltak, de az asszony egy kissé hátramaradt a fiukkal. Nem tudták, hogyan zajlik majd az átadás-átvétel, és mivel tartottak attól, hogy érzelmileg esetleg rosszul kezelnék, ha a nógrádi Tegyesz emberei beavatkoznának, jobbnak látták távol tartani a jelenettől a kisfiukat. – Mivel semmilyen támogatást nem kaptunk a művelethez, ott maradtam a kolléganőimmel, akiknek át kellett vennie őt – emlékszik vissza Lengyel Judit arra a napra. Az apa a legnagyobb gondossággal, meleg tápszert bekészítve hozta el a babát, egy kis levelet mellékelve arról, mit, hogyan szeret. Egyetlen szó nélkül adta át. Juditék bevitték őt a betegszobára, hogy megnézessék az ápolónővel, mindent rendben találnak-e rajta. Attól tartottak, hogy a gyámügyön sérülésnyomokat fognak keresni a kislányon, hogy bebizonyítsák, hogy elhanyagolt, vagy bántalmazott állapotban hozta vissza a szülő, de ilyesmiről szó sem volt, mindent rendben találtak és erről jegyzőkönyvet is vettek fel.
2023. január 24-én a Belügyminisztériumban két helyettes államtitkár, a Budapest Főváros Kormányhivatalát vezető főispán, Sára Botond, három főosztályvezető, két osztályvezető és más vezetők ültek össze egyeztetésre. Összesen tizenöt felelős személy.
A lap szerint ezen a megbeszélésen hangzott el Sára Botond szájából az a mondat, hogy „ne kerülhessen külföldi állampolgárságú személyekhez magyar gyerek”.
A főispán azt is hozzátette, hogy a kormányhivatal mindent megtesz az örökbefogadás megakadályozása érdekében, mert a család „nem tartja be a hatóság határozatait” – mondja Győző Gábor, a Magyar Helsinki Bizottság ügyvédje, aki a perben később Sára Botond jegyzőkönyvbe felvett kijelentésével bizonyította, hogy a gyámhivatal diszkriminatívan járt el a családdal szemben. Ezzel a bíróság maximálisan egyet is értett és megsemmisítette az intézkedéseket, majd elrendelte, hogy folytassák az örökbefogadási folyamatot.
Itt kell élnie az embernek ahhoz, hogy elhiggye, ami ezután történt
– fogalmaz az ügyvéd, aki a diszkriminatív eljárásra hivatkozva kizárási indítványt tett a gyámhivatal ellen, hiszen ez alapján érthető módon nem volt elvárható, hogy az ügyet ezután elfogulatlanul fogja elbírálni. Az indítványát azonban a Kulturális és Innovációs Minisztérium – a rendelkezésre álló bizonyítékok figyelembevétele nélkül – elutasította, a Budapest Főváros Kormányhivatalának Gyámügyi Főosztálya pedig „csodák csodájára” elutasította az örökbefogadási kérelmet.
2025 októberében a Gyámügyi Főosztály felfüggesztette az eljárást. A brit pár ekkor úgy döntött, feladja a küzdelmet a kislányért, mert az idő múlásával folyamatosan csökkennek az örökbefogadási esélyei.
