Tudomány

Hová kerülnek a használt elemek?

A természetbe kikerülve veszélyes anyaggá válik az elhasznált elem, akku, ezzel jelentős károkat okozva a földben és a talajvízben. Vagy mégsem?

gyüjtöedény

A háztartásokban rengeteg használt elem lapul a fiókok mélyére süllyesztve. Szerencsére már nagyszüleink is tisztában voltak azzal, hogy a természetbe kikerülve veszélyes anyaggá válik az elhasznált energiaforrás, ezzel jelentős károkat okozva a földben és a talajvízben.
Sok helyen találkozunk gyűjtőpontokkal az országban, azonban arról keveset tudunk, mi is történik ezután az elemekkel. A hazai helyzetről Kalocsa Miklós, a Forego ügyvezetője számolt be a Zöldblognak.
Tavaly a teljes kibocsájtás 33%-át volt képes begyűjteni a rendszer, ez nagyjából 600 tonna hulladékot jelent. Ausztriában például ezt a hatékonyságot csak 15 évnyi munka után sikerült elérni. (A legjobban működő rendszer Svájcban van, itt 74% a begyűjtés aránya.) Nem könnyű növelni ezt a számot, Az elmúlt években euró milliókat költöttek a lakossági gyűjtés ösztönzésére, és alig pár százalékpontos javulás volt észlelhető. Az EU-s tervek szerint 2016-ra 45%-ot kell visszagyűjteni Magyarországon.

 

 

Az elhasznált energiaforrásokat két csoportra oszthatjuk:

1. csoport: nem tölthető 2. csoport: tölthető
szén-cink
alkáliföldfém elemek
nikkel-kadmium (ezt már betiltották)
nikkel-metál-hidrid, lítium-ion, lítium-polimer

 

A szén-cink, alkáliföldfém elemekből 50-60% anyagot lehet visszanyerni, a második csoportba 
tartozókból akár 90%-ot is. Meglehetősen költséges folyamatról van szó: oxigén elvonása mellett 
hevítik az elemeket, majd a visszahűtés során kicsapódnak a különböző fémek a gőzből, ezeket 
választják szét. Természetesen az ipar újra felhasználja a kinyert fémeket, ráadásul csökkenthető vele 
a bányák terheltsége is. A nyersanyag árak ugyanakkor erősen függnek a londoni tőzsdepiactól, így 
különösen figyelni kell az általában hosszú távú szerződések megkötésekor.
Gyűjtőpontokat találunk plázákban, barkásáruházakban, tulajdonképpen bármilyen boltban, ahol 
elemet árusítanak. A nagyáruházakban „megagyűjtők” vannak kihelyezve, ide akár elektronikai 
hulladékot (TV, monitor, toner stb.) is dobhatunk.

Jól működik a nyomtató tonerek begyűjtése itthon. A forgalmazók, kereskedők is segítenek a 
gyűjtésben, ugyanis a törvény előírja, hogy ha egy toner többször már nem tölthető újra, meg kell 
semmisíteni. Számos helyen működik ilyen égető Magyarországon. Kevésbé jó a helyzet az irodai 
hulladékgyűjtés terén. A véget nem érő recessziónak köszönhetően még a jelentős, több százmillió 
forintos forgalmat lebonyolító cégek is elutasítóvá válnak a havi 5-10.000 Ft-os költségek hallatán. 
Az üzemanyagárak emelkedése, az e-útdíj bevezetése jelentős többletköltséget jelent, a gazdasági 
válság sem jött jól, a fenntarthatóság miatt muszáj beszállni a költségekbe a megrendelőnek. Ezzel a 
helyzettel küzdenek most az olyan recikláló vállalkozások, mint például a Forego.
gyujtofemAz európai unióhoz 2004-ben csatlakozott Magyarország, már ekkor több befektető és magánszemély 
lehetőséget látott az uniós direktívák figyelése közben. A környezetvédelem fontossága hirtelen 
megnőtt, a felénk támasztott elvárásoknak pedig eleget kell tenni. Ennek köszönhetően 2005 
májusában megalakult a Forego, a cél pedig egy olyan gyűjtőrendszer kialakítása volt, amely az 
ország egész területén hatékonyan tud működni. Jelenleg Magyarországon piacvezető szerepet tölt 
be a cég, több mint 30.000 gyűjtőpontjuk van országszerte, így kb. 300 lakosonként rendelkezésre áll 
egy gyűjtőhely. A hagyományos hulladékkereskedőkkel ellentétben nem csak a begyűjtés, szállítás 
és értékesítés az, amivel a cég foglalkozik; az elemek teljes útját végigkísérik. A gyűjtőedényeket 
ők tervezik és gyártják le, kihelyezik, majd ha megteltek, elszállítják őket a budapesti raktárba vagy 
egyből a miskolci válogatóba. Jelenleg a cég, főként Németországba, Franciaországba, szállítja az 
elemeket újrahasznosításra.

Égető probléma az egész világon a katódsugárcsöves monitorok elhelyezése. A hihetetlen 
technológiai fejlődésnek köszönhetően 10 év alatt teljesen lecserélődtek a CRT dobozok, most 
már mindenhol LCD / TFT / LED kijelzőkkel találkozunk. Hatalmas mennyiséget halmozott fel a 
világ, azonban további felhasználásukról nem esett szó. A monitorok piaci értéke nagyjából semmi, 
szerencsére már Magyarországon is van lehetőség az újrahasznosításra.

A környezetvédelmi reformok kulcsfontosságúvá váltak, jól látszik az EU nyitottsága például a 
megújuló energiák felé. A nehézség, hogy ezen a piacon kőkemény gazdasági érdekek diktálnak. 
Ma már jól érzékelhető, hogy a „szabad piac” ezen a téren nem működik: az államnak jelentős 
szabályozó szerepe kell, hogy érvényesüljön a környezetvédelem területén. A jelenlegi európai 
gazdasági helyzetben, de várhatóan hosszabb távon is szükséges fokozatosan szigorodó környezeti 
teljesítménymutatók előírása, és ha kell erőteljes szankciókkal való kikényszerítése. A most, időben 
megtett lépésekkel sokat tehetünk annak érdekében, hogy gyermekeink, unokáink is élvezhessék a jó 
levegőt, a napfényt, az erdei sétákat, ahogyan mi is tettük annak idején.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik