Donald Trump bejelentette, hogy nem vezeti be a február 1-jére tervezett vámokat az Európai Unió ellen, miután – saját szavai szerint – „nagyon eredményes” tárgyalást folytatott Mark Rutte NATO‑főtitkárral a davosi Világgazdasági Fórumon szerdán.
A BBC az amerikai elnöknek a Truth Socialon közzétett posztja alapján azt írja, hogy körvonalazódik egy jövőbeli megállapodás Grönland ügyében, amelyet Trump az Egyesült Államok és a NATO‑országok számára is kedvezőnek nevezett.
Az elnök közölte: az egyeztetések folytatódnak az Aranykupola rakétavédelmi rendszer grönlandi vonatkozásairól is, és további részleteket később hoznak nyilvánosságra. A tárgyalásokért J.D. Vance alelnök, Marco Rubio külügyminiszter és Steve Witkoff különmegbízott felel, akik közvetlenül Trumpnak jelentenek majd.
Mi az az Aranykupola?
Az Aranykupola Donald Trump terve szerint egy új, országos lefedettségű amerikai rakétavédelmi rendszer, amelynek célja, hogy közel teljes védelmet nyújtson az Egyesült Államok ellen indított ballisztikus, hiperszonikus és manőverező robotrepülő rakétákkal szemben.
A tavaly májusban bejelentett elképzelés szerint a rendszer akár a világ másik feléről vagy az űrből indított támadásokat is képes lenne elfogni, és Trump állítása szerint három éven belül üzemképessé válhat. A kiépítés költségét mintegy 175 milliárd dollárra becsülik.
A koncepció részben az izraeli Vaskupolához hasonlít, amely radarok és rakétaelhárító fegyverek segítségével védi a kijelölt területeket, ám az Aranykupolának sokkal nagyobb területet és jóval fejlettebb fegyverek ellen kellene működnie. Emiatt a hagyományos elhárítórakéták mellett energiafegyverek, például lézerek és rádióhullám‑alapú rendszerek bevetésével is számolnak.
A hatékony működéshez globális megfigyelőhálózatra lenne szükség: szenzorokat telepítenének a potenciális fenyegetést jelentő országok (Oroszország, Kína, Észak‑Korea és Irán) közelébe, valamint a szárazföldön, az óceánokban és a világűrben is, hogy már a rakéták indításakor észlelhessék vagy akár azonnal megsemmisíthessék azokat.
Napközben Trump még más hangnemben beszélt
Az amerikai elnök a nap folyamán ugyan kizárta a katonai beavatkozást Grönlanddal kapcsolatban, ugyanakkor világossá tette: az Egyesült Államok továbbra is igényt tart a sziget tulajdonjogára, amelyet nemzetbiztonsági szempontból kulcsfontosságúnak nevezett.
A beszéd során burkolt fenyegetést intézett a NATO felé is, amikor azt mondta: az amerikai védelemért cserébe Grönlandra van szükség, és kétségeinek adott hangot azzal kapcsolatban, hogy egy támadás esetén a szövetség valóban kiállna‑e az Egyesült Államok mellett. Emellett élesen bírálta Európát energia‑ és gazdaságpolitikája miatt, miközben az amerikai sikereket hangsúlyozta.
Eközben Lars Løkke Rasmussen dán külügyminiszter kijelentette, hogy Grönland nem eladó és Dánia nem hajlandó emberek jövőjéről alkukat kötni.
