Vasárnapra összehívják az Európai Unió nagyköveteit, miután Donald Trump amerikai elnök vámemeléssel fenyegetett meg több európai országot arra az esetre, ha nem engedélyeznék az Egyesült Államoknak Grönland megvásárlását – írja a Reuters.
Donald Trump bejelenése szerint február 1-jétől 10 százalékos vámot vezetnek be a Dániából, Norvégiából, Svédországból, Franciaországból, Németországból, az Egyesült Királyságból, Hollandiából és Finnországból érkező árukra. A vám később akár 25 százalékra is emelkedhet, és addig marad érvényben, amíg Grönland ügyében megállapodás nem születik.
Az amerikai elnök fenyegető lépését sorra ítélik el a meghatározó európai országok vezetői. A BBC szerint a brit miniszterelnök, Keir Starmer „teljesen helytelennek”, a francia elnök, Emmanuel Macron pedig „elfogadhatatlannak” nevezte az amerikai vámok bejelentését.
Donald Trump a vámok bejelentésekor a Truth Social közösségi oldalán azt írta: ezek az országok „nagyon veszélyes játékot játszanak”. Szerinte a tét „bolygónk biztonsága, védelme és túlélése”. Megfogalmazása szerint a vámok addig maradnak érvényben, „amíg meg nem születik a teljes és végleges megállapodás Grönland megvásárlásáról”.
Válaszában a brit miniszterelnök kijelentette:
Szövetségesek megvámolása csak azért, mert a NATO-szövetségesek kollektív biztonságát védik, teljesen helytelen. Ezt természetesen közvetlenül felvetjük az amerikai kormányzatnál.
Emmanuel Macron a reakciójában válaszában úgy fogalmazott: „Nem hagyjuk magunkat megfélemlíteni.”
Sorra reagálnak az EU vezetői Trump vámbejelentésére
A svéd miniszterelnök, Ulf Kristersson azt mondta: „Nem hagyjuk magunkat zsarolni”, és hozzátette, hogy Svédország intenzív egyeztetéseket folytat más uniós országokkal, Norvégiával és az Egyesült Királysággal egy közös válaszlépés érdekében.
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke, az X-en hangsúlyozta: „A területi integritás és a szuverenitás a nemzetközi jog alapelvei.” Szerinte a vámok aláásnák a transzatlanti kapcsolatokat, és veszélyes lejtmenetet indítanának el.
Az EU külpolitikai főképviselője, Kaja Kallas úgy látja: „Kína és Oroszország most bizonyára örül”, mert ők profitálnak a NATO-szövetségesek megosztottságából. Az Európai Tanács elnöke, Antonio Costa kijelentette: az EU mindig határozottan kiáll a nemzetközi jog védelmében.
A dán külügyminiszter, Lars Lokke Rasmussen szerint a fenyegetés „meglepetésként érte” Koppenhágát.
Manfred Weber az Európai Néppárt frakcióvezetője, úgy vélte: Trump lépése kérdéseket vet fel a még ratifikálásra váró EU–USA kereskedelmi megállapodással kapcsolatban is. Mint mondta, az Európai Néppárt támogatja ugyan az egyezményt, de Trump grönlandi fenyegetései miatt annak jóváhagyása jelenleg nem lehetséges.
A vonatkozó közvélemény-kutatások szerint a grönlandiak 85 százaléka ellenzi, hogy a szigetet az Egyesült Államokhoz csatolják. A tüntetések Dániában és Grönland fővárosában is zajlottak. A grönlandi miniszterelnök, Jens-Frederik Nielsen is csatlakozott a demonstrálókhoz, akik olyan transzparenseket vittek, mint „Grönland nem eladó” és „Mi alakítjuk a jövőnket”.
Az európai országok Dániát támogatva eddig is azt hangsúlyozták, hogy az Északi-sarkvidék biztonságáért a NATO keretében közösen kell felelősséget vállalni. Franciaország, Németország, Svédország, Norvégia, Finnország, Hollandia és az Egyesült Királyság kisebb katonai egységeket is küldött Grönlandra egy úgynevezett felderítő küldetés keretében.
